Városi katholikus Szent László reálgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1926

I.

Intézetünk múltja,

Intézetünk majdnem egykorú a tőrök hódoltság idején elpusztult és elnéptelenedett Félegyháza újjászületésével. Mária Terézia királynő idejében 219 családból álló és Jász-Fénszaruból beköltözött raj száll ja meg 1743 ban a város régi határait. A rohamos fejlődésnek induló város lakossága a maga erejéből már 1909 ben, tehát 66 év múlva magánjellegű négyosztályos grammahkálls iskolát állíttat fel. A kecskeméti gimnáziumba mennek át a tanulók évenkint az érvényes bizonyítvány megszerzése végett vizsgázni. Ez az állapot 1827 február 27 ig tartott. Ettől kezdve „glmnaslum minor" kisebb gimnázium a neve, nyilvános jellegű, törvényes bizonyítványt is állíthat ki Az ötvenes években megindult a vasút. Amilyen mértékben szolgálta az a termelő város jólétét és emelte az árakat, oly mértékben csökkentette a tanárok megélhetését és az intézet fenntartásának lehetőségét a régi összegből; és mikor a város a beneficiális kasszát [birfokossági vagyon], mely az intézet költségeit fedezte, átadta a birtokosságnak, bekövetkezett a kisebb gimnázium legszomorúbb napja 1854 május 30 án: az intézetet a felsőbb tanhatóság bezáratta

A város közönsége azonban újra sorompóba lép és a helytartó tanács 1862 szeptember 4-én megadta az engedélyt az algimnázium visszaállítására mpjd 8 évi szünetelés után. Neve azenlúl „Kiskunfélegyházi városi rám. kath. algimnázium

Fordulópontot képez az algimnázium életében az 1883. év. Az ezen évben kelt középiskolai törvény kényszeríti a modern középiskolák sorába az 1809 óta fejlődő tanintézetet.

A tanulók létszámának rohamos emelkedése azonban arra bírta a város közönségét, mint a „félegyházi algimnázium" fenn- far'óját, hogy ezen középiskolát tovább fejlessze. Az 1890 augusztus 26-án dr Szerelemhegyi Károly elnöklete alatt tartott városi közgyűlés elhatározta, hogy az algimnáziumot 8 osztályú főgimnáziummá fejleszti. Összefog a város lakossága; a közbirtokosság egészséges