Városi katholikus Szent László reálgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1925

I.

Or PORST KALMAN

1876-1926

Midőn a hosszan elhúzódó tél után mindenki oly édes örömmel üdvözölte a nagy természet ébredését s a rügyfakadás meg* hozta a feltámadás magasztos nagy ünnepét, mi aggódó lélekkel kísértük figyelemmel fárasztó napi munkánk között annak az erős léleknek fájdalmas szenvedését, ki munkatársunk, majd hosszú időn át vezetőnk volt a nevelés és a tanítás nagy munkájában.

A boldogító remény és lesújtó aggodalom váltogatta egymást lelkűnkben napról napra, óráról órára, amint biztató vagy aggasztó hírek érkeztek az intézetünkben fekvő nagybeteg szobájából. Nem akartuk hinni, hogy annak az erős szervezetű és törhetetlen lelkű embernek napjai meg vannak számlálva, ki még nehéz betegág) á- ból is irányította majdnem az utolsó napokig intézetünk működését. Erős akaratereje sokáig vívódott a nehéz kórral, de végre megtört sokat szenvedett szervezete s ez év április hó 14 én, esi n)olc óra után, életének 50 ik, tanári működésének 27-ik, igazgatóságának 17 ik évében visszaadta jóságos lelkét teremtő Istenének, miután lelke nagy útjára elkészült a halotti szentségek buzgó vételével.

Midőn intézetünk ormán másnap már a kora reggeli órákban a gyászlobogó hirdette elhúnytát, általános lett a gyász az egész városban, tanúskodván amellett, hogy nem egy szürke ember költözött el az élők sorából, hanem egy jobb sorsra érdemes, nemeslelkű munkása a magyar kultúrának, ki mélyen érző szívével, hatalmas munkabírásával, törhetetlen, erős akaratával, izzó lelkének nemes fellángolásával nyomot hagyott maga után tanítványai nagy seregének lelkében, barátainak emlékében s városunk történetében.

Még azok is. kiket talán a társadalmi nehéz küzdelmek s a politikai felfogások árnyalatai elválasztottak tőle a nagy és súlyos nemzeti megrázkódtatás után, kiengesztelt léleiekkel s fájdalmas

k>