Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1919
4 tanára ezt az elvont hideg tudományt meg tudta kedveltetni tanítványaival, mert nem kívánta, hogy tanítványai emelkedjenek föl hozzá, hanem ő szállott le tanítványainak értelmi nívójához s mialatt becsepegtette az ismeretet tanítványainak elméibe, észrevétlenül belopódzott szívükbe is és nemcsak tantárgyát kedveltette meg, hanem önmagát is megszeretette. És amidőn a fizika tanításánál tanítványait elvezette a nagy mindenség hatalmas műhelyébe, nemcsak a természet hatalmas erőit és azok örök törvényeit ismertette meg tanítványaival, hanem megismertette velük e törvények által alkotott gyönyörű kosmosban a legfőbb erőt, magát az Istenséget. S ezzel a modorával olyan bizalmat és szeretetet ébresztett tanítványaiban maga iránt, hogy tanítványai nem is hívták másnak, mint „Bácsi“-nak, mint ahogy neki is minden tanulója az ő „Kis gyerek“-e volt. És amidőn elérkezett a megpróbáltatások ideje, midőn az általa hirdetett magasztos eszményekért tanúságot kellett tenni, midőn bűn volt a hazaszeretet, midőn kigúnyolták a vallást s sárbatiporták a nemzeti trikolort, midőn a nemzet fiainak egy- része megtagadva édesanyját, a hazát, a nemzetköziség bálványának áldozott, Lengyel Imre akkor is megmaradt magyar tanárnak, megmaradt eszményei mellett, meg nem tántorodott egy percre sem s a megalkuvásnak még árnyéka sem férkőzhetett leikéhez, olyan volt, mint Horatius integer homoja, hogy „si factus illabatur orbis, impavidum fertient ruiae.“ Beszéljek-e az ő közéleti és társadalmi szerepléséről ? EI- mondjam-e, miként teremti meg és vezeti egész haláláig a Fogyasztási Szövetkezetét, mint tervezi és érleli egy nagyszabású internátus létesítését, melyre már tekintélyes alapot is gyűjt, beszéljek-e az ő munkaszeretetéről, midőn az ő kedves közelszőlőjében ingújra vetkőzve ás, kapál, kaszál, nyeseget, olt és kötözget? Nem, hisz ennek a búcsúbeszédnek kerete nem elég az ő tevékenységének méltatásához, de nem is akarom én őt útjában feltartóztatni. Menj hát kedves kartársam te is, szálljon megtört tested édes hazád földjének mély ölébe, lelked pedig szárnyaljon föl a megdicsőült magyar tanárok fényes tanári szobájába, a túlvilági Palatoriumba. Hosszú tanítási órád véget ért, kong a harang az indulásra. Isten veled 1“ Az igazgató búcsúbeszéde után Tóth József a függetlenségi kör, Mihálovits Alajos a Fogyasztási Szövetkezet és Egyesült Gőzmalom résvénytársaság, Moráriu Virgil az itt állomásozó oláh megszálló csapatok részéről búcsúztatták el a megboldogultat. Azután a Daloskor éneke markolt bele a szívekbe, mely után megidult a beláthatatlan hosszú menet a temető felé A nyitott sírnál Kiss Lajos Vili. oszt. tanuló búcsúztatta el az ifjúság szeretett bácsiját. Pihenj békében kedves kartársunk 1 „Non omnis morieris multa pars tui vitabit Libithinam.“ Szellemed él tanítványaid százainak lelkében, a szellemi kincsekben, melyeket 25 éven át oltottál lelkűkbe. Dr. P. K.
