Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1913
„Miképen lehetne a tanulók délutánjait úgy beosztani, hogy a sok rendkívüli elfoglaltság mellett tanulásra és önképzésre is maradjon kellő idő?'4 (A budapestvidéki tankerület f. évi május 25. és 26. napjain Újpesten tartott igazgatói értekezletén előadta dr. Porst Kálmán igazgató.) Méltóságos kir. Főigazgató Úr! Igentisztelt értekezlet! Tételem, melynek előadásával Öméltósága megbízott, középiskolai oktatásunknak egyik gyakorlati kérdése; a munkamegosztás helyes alkalmazása, az időnek, mely a tanulók rendelkezésére áll, okos és céltudatos beosztása, hogy a tanulók a rendes és rendkívüli tantárgyak megtanulására, továbbá egyéb természetű iskolai és iskolán kívüli elfoglaltságuk elvégzésére rendelkezésükre álló időt úgy osszák be és úgy használják föl, hogy a rendkívüli stúdiumok elvégzésére fordított idő a rendes stúdiumok elvégzésének hátrányára idejük megrövidítésére ne váljék. A mai gyors léptekben majdnem törtetve haladó élet sok mindent kíván az iskolától. Kívánja első sorban azt, hogy közelebb álljon az élethez, ne separalja magát tőle, hanem hogy keresse ama módokat és eszközöket, melyek az ismeretek és tudományok elsajátításának iskoláját és az élet iskoláját egymáshoz közelebb hozzák; kívánja az élet, hogy az iskola ne csak elvont tudománnyal és ismerettel tömje meg a tanuló elméjét, hanem hogy ruházza föl a praktikus tudás mellvértjével is, hogy az iskolából az élet forgatagába kilépő ifjú ne álljon gyámoltalanul, félszegül, hanem biztosan és bátran haladhasson kitűzött célja felé. Mivel azonban a mai középiskolai oktatás és nevelés szigorúan megállapított tanterve s tanmenete miatt nem teljesítheti a mai, gyorsan haladó kor minden kívánságát, fölhangzik a panasz középiskolai oktatásunk és nevelésünk ellen, hozzáértő és laikus egy1*
