Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1911

5

kozik ugyan is — mint ezt a szakemberek állítják — a balti és poutusi növényterület. (Ez különben csak a botanikusok figyelmére méltó.)

E völgy legékesebb kincsét Európa legsajátosabb barlangjainak egyike, a dobsinai jégbarlang képezi. — A természetnek e csodája a csepkőbarlangokéhoz hasonló alakulásokat mutat ugyan, de a jégbarlang „oltárai“, „dom“-jai és „fülkéi1, melyek a villanyos fényárban tün- dériesen csillognak, jégből valók, mely a legforróbb nyárban sem olvad.

2*/í órai kocsizás után értünk a jégbarlang szállójához.

A jégbarlangot 1870. július 15-én fedezte fel három merész férfi: Ruffinyi Jenő, Mega Endre és Lang Gusztáv, mint ez a bejárat felett elhelyezett vaslapon olvasható: „E jégbarlang felfedezőinek Ruffinyi Jenő, Mega Endre és Lang Gusztávnak elismerésül a városi közönség. Felfedeztetett 1870. julius 15-én.“

A jégbarlang szállójától a jégbarlang bejáratáig az út mérsékelten emelkedik a „Villamostér“-ig, innét azonban a Ducsa-hegy lejtőjén szerpentinákban meredekebben felfelé kígyózik.

969 méternyi magasságban a tenger színe felett, a hegyoldal egyik beszögelésében van a bejárat.

Vezetőnk, ki már 14 év óta kalauzolja a látogatókat, mindenféle felvilágosítással szolgált.

A barlang két nagyobb üregből áll: a felső és alsó barlangból.

A felső barlang nagy üreg, melynek falai és teteje mészkősziklákból, padlója pedig jégből való. A bejárat lépcsőin lefelé haladva, először alacsony folyosóra és azon végigmenve, a „kis terem “-be jutottunk, melynek közepén 2 „gulaalaku“ jégképződmény, az u. n. „sírkövek“ és a „fatörzs ' emelkedik, mely jégoszlop 7'/, m. magas és 2V2 m. átmérőjű. — Azután láttuk a „vízesést,“, a sziklamenye- zetről lefüggő jégtömeget. — Innen jutottunk a barlang keleti részébe, a Ducsaszakadásba. A Ducsaszakadás mellett elhaladva, a „nagyteremébe jutottunk; ez körülbelül 10 m. magas, 120 m. hosszú és 35—60 méter széles üreg.