Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1911

14

után, midőn Ausztria kénytelen volt Velencét, Istriát és Dalmáciát a győzelmes Napóleonnak átengedni.

Innét kalauzunk elvezetett a régi koronázási dómba hol a remekebbnél-remekebb művészi dolgokat mutatta meg és magyarázta Greiner tanár.

Feltűnt e templomban, hogy a sekrestye a templom hátsó részében van elhelyezve a főoltárral szemben.

Márványtáblákba be vannak vésve azoknak nevei, kiket a dómba megkoronáztak. Utolsó volt V. Ferdinánd. Ugyancsak itt láttuk Pázmány Péter sírboltját is.

A templom megtekintése után a Mária Terézia lovasszobrát néztük meg. Fadrusz remek műve ez. Szakértők azt állítják, hogy ez a szobor sikerültebb, mint a bécsi hasonló szobor. A ló egyik oldalán (Wien felé nézve) áll egy labanc, másik oldalán egy kuruc; Mária Terézia a Csalló-köz felé néz, jelezni akarván, hogy hű magyarjaitól vár segítséget.

Láttunk sok 13., 14., 16. századbeli épületet.

így eltelt a délelőtt.

Délutánra volt tervezve a csokoládé és textilgyár megtekintése, de sajnálatunkra nem kaptunk 'engedélyt, mert mindkét gyár átalakítás (? ?) alatt van.

így azután ettől elesve, felmentünk a várba, hóimét gyönyörű kilátás nyíllik a Csallóköz és Ausztria felé. A várnak minden egyes részét megmagyarázták Márton és Greiner tanár urak. Innét a pozsonyiak kedvelt kiránduló helyeit, az úgynevezett „Bimbó liázak“-at néztük meg. A vidék szépségeinek megtekintése után visszatértünk szállásunkra.

Másnap (julius 4.) a reggeli órákban megnéztük a piacot, vásárcsarnokot. Azután összeszedtük sátorfánkat és a gőzhajó állomásra siettünk. Gőzhajónk s/4U-kor indult.

Mily öröm volt sok ifjúra nézve hajón utazni!

A Csallóköz szépségeiben gyönyörködhettünk. Megláttuk útközben Komáromot, Esztergomot; Esztergomtól Vácig a szép dunai részeket.

Hajónk öt negyed órai késéssel ért Budapestre.