Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1911

10

Azután megtekintettük még a felsőbb leányisk., felső keresk. isk. stb. épületet.

Már V:9-re járt az idő, midőn a „Schalkházban“ szállásra tértünk.

Negyedik nap, junius 80.

Kassán megreggeliztünk és kivonultunk a Széchenyi- ligeten át a vasúti állomásra, hol kalauzoló földinktől, dr. Kovács Lajos Imre tanár úrtól búcsút vévén, 7 óra 20 perckor Poprád-Felka felé vettük útunkat.

Az idő rendkívül hamar múlt el. Könnyen és gyorsan is múlhatott, mert elég bő anyagunk volt a társalgásra. Lelkűnkben és emlékezetünkben újra végig vonult mindaz, mit Kassán láttunk.

A gyönyörű Hernádvölgyben ifjúink újabb és újabb, szebbnél-szebb részleteket láttak és gyönyörködtek a vidék szépségeiben. A kacskaringós Hermádon 15 híd vezet keresztül.

Minél közelebb értünk célunkhoz, annál inkább nőtt bennünk a kíváncsiság, hogy legalább csak messziről is láthassuk a Tátrát. Mikor egyik-másik csúcs feltűnt, öröm- rivalgásban törtek ki ifjúink, kik e pillanattól fogva el nem hagyták a kocsi ablakait.

3/4l 1-kor értünk a poprádi állomásra, hóimét villamoson főhadiszállásunkra, a 10 percnyire fekvő Felkára menüink, hol a „Turista-telep“-en elég kényelmes, tiszta szállást kaptunk, hol elhelyezve csomagainkat, a park közepén levő vendéglőbe mentünk. Közbe megnéztük a fenyves parkot, melyet kristálytiszta és pisztrángokban bővelkedő patak szel át. Egyesek megtekintették a konzervgyárat is.

Ebéd után kis pihenést tartva, a villamos vasúton Tátrafüredre indultunk. Ifjaink nem győztek gyönyörködni a sorban egymásután kibontakozó Magas-Tátra hófedte csúcsain. Mikor felértünk Tátrafüredre, vezető után néztünk, ki minket hűségesen kalauzolt is. A siklón felmentünk Tarajkára és innen fáradságot nem ismerve haladtunk énekszó mellett felfelé az „óriási“ és tarpataki vízesésekhez.

Mily ritka szép látványt nyújtanak a tarpataki vízesések ! A magasból alázuhanó és sziklaköveken megtört