Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1909

- 27

a síremlékre fordítandó összegből, ezentúl kiutalványozza egy szegénysorsú tanulónak.

1896- ban özv. Kalmár Józsefné (fentebb említett) 10,000 koronás alapítványt tett, hogy annak kamatával egy, a nyolczadik osztályt kiváló sikerrel végzett szegényebb sorsú tanuló segélyeztessék.

1897- ben özv. Szivák Imréné, sz. Szarvas Veronika tesz 1000 koronás alapítványt, hogy annak évi kamatai egy a Szivák családból való vagy közelálló, s ilyenek nem létében bármely más szegény, de szorgalmas és jóviseletű fiú segélyezésére fordíttassanak.

1898- ban K. Szabó Imréné, sz. Kis Márta végrendele- tileg 400 K-t hagyományozott, hogy az 20 jó tanuló és erkölcsű növendék között egyenlő arányban felosztassák.

1905- ben özv. Molnár Imréné, sz. Móczár Anna 1000 koronás alapítványt tesz, s kamatainak adományozási jogát a tanári karra ruházza.

Agócs János apátplébáuos több éven át 50 koronával jutalmazott jobb előmeneteld szegény tanulókat.

1906- ban a Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Bank Ulrich István városi főjegyző emlékére, e czimen fokozatosan 1000 koronára emelendő tőkének évenkinti kamatát ajánlja fel hasonló czélra.

Az Önképzőkörnél említett 1000 koronás alapítványon kívül, melyet 1896-ban dr. Hoffer József és Puky Józsefné, sz. Hoffer Terézia tettek anyjuknak Hoffer Adolfnénak emlékére, legújabban dr. Szivák Imre, a Közgazdasági Takarékpénztár és Feuer Béla tettek 1000—1000 koronás alapítványt.

Az ezen tőke-összegek kamataiból adott jutalomdíjon kívül többen élveztek a növendékek közül állandó ösztöndíjat is.

1895-ben a mostohább anyagi viszonyok közt lévő tanulók segélyezésének ügyében a következő miniszteri leirat érkezett a főgimnázium igazgatóságához:

„A középiskolákat látogató szegény tanulók anyagi felsegélésében fejedelmeink, egyházaink, községeink s egyesek régi időtől fogva elismerésre méltó áldozatkészséget