Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1909

A kiskunfélegyházi városi kath. főgimnázium 100 éves története.

Összefoglalta: Sille István.

Száz év nemzetek történetében is nagy idő, milyen jelentőségteljes tehát egy város kultúrintézményében, iskolájában, mely város maga is csak félszázaddal öregebb múlttal dicsekedhetik.

A török uralom végével, mely letarolta minden virágát az eddigi műveltségnek, mely megbénított minden életet a szépséges Nagy-magyaralföld széles rónáján, uj törekvések indulnak meg, hogy benépesítsék a pusztán maradt területeket, uj művelőket hozzanak a gazdátlan földekre, uj tényezőket állítsanak be a nemzeti fejlődés nagy munkájába. Így történt, hogy Mária Terézia uralkodásának idejében 1773-ban Jászfényszaruból ide rajzott mintegy 219 család megszállta a régi város üresen maradt helyét s 47,000 holdnyi határát megváltja ugyanannyi forintért. Az uj város rohamosan fejlődik s központjává válik nemcsak a Kis-Kun Kerületeknek, hanem a vidék gazdasági életének és kereskedelmének is. Csakhamar ma is impozáns, gyönyörű hajlékot épit az Urnák a régi fatemplom helyébe. Kis idő múlva törvényszéket és adóhivatalt kap. Kulturális fejlődésének első határköve az 1779-ben felállított két népiskolai osztály. A következő század elején, 1807-ben már egy öt teremből álló hatalmas iskolaépületnek — mely a mai zárdának egy részét képezi — teszik le alapkövét.

Rá két évre egy, ugyanazon épületben felállítandó gimnázium eszméjét pendítik meg. Gátat iparkodtak vetni annak, hogy fiaik, kik az elemi iskolák elvégzésével tovább