Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
6 — Az 1648-ban kötött vestfali béke véget vetett a középeurópai ellenreformátiónak; a 30 éves küzdelemből a katholiezismus vezér- hatalma. a német császárság megrendülve kei ül ki; a Habsburgok hatalma Németországban megbillen, hatalmuk talaja meging s most a politikusok más alapot igyekeznek szerezni a dynastia hatalmának. nyugaton Francziaország, éjszakon Svédország szorítja vissza, melyek most kezdenek hatalmi állásra jutni. A török hátalom már I. Szulejmannak 1566-ban történt halála óta egyre gyöngül; tengeri erejét, Lepanto, 1571-ben töri meg, a zsitvatoroki béke meg a bécsi királyt, mint egyenjogú hadakozó felet ismeri el; a szent-gothárdi ütközet az első nagyobb csapást méri a törökre; a török e veressége közvetlen nagy következményeket a török magyarországi uralmát illetőleg nem vont maga után. de éles látású politikusok és hadvezérek e vesztességet már az idők jelének vették s csak XIY. Lajos erőszakoskodásai meg rabló hadjáratai gátolták a bécsi kormányt abban, hogy győzelmét ki nem aknázhatta. A török hatalmának gyöngülése Magyarországon nagy változásokat idéztek elé; hazánk a vasvári béke után két tűz közé került; Bécsben a, mint Spankau tábornok mondotta, a magyart legyőzött, megvetett nemzetnek tartották,' melyet semmibe sem vesznek, már ekkor megkezdették, hogy e nemzetet végleg idegen uralom alá hajtsák; másfelől a török neheztelt a magyarokra, mert az ők részvétlenségének tudta be a szent-gothárdi kudarczot; a nemzetközi viszonyok a vasvári béke után Magyarországra teljesen reménytelenekké váltak. Két állam volt mégis, melybe reményüket vethették; az egyik Francziaország a másik Yelencze. Farancziaországnak érdekében állott a magyaroknak mindenben segédkezet nyújtani a Habsburgok ellen, kiknek hatalmának megdöntéséért már 150 éve küzdött; reunios foglalásai arra engednek következtetni, hogy Németországból jókora területeket elszakítva még a császári koronát is szerezze meg. Hogy érdeklődött a magyar ügyek iránt kitűnik a Zrínyi Miklós és Péterhez való viszonyából.“ Yelencze lett volna a másik állam, de ez a. vasvári békekötés miatt neheztelt az országra, mivel ő szintén háborút viselt a török 1 Pauler : Száz. 1807. 18. 2 Magy. nemz. tört. VII. 21 ü
