Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
Az erdélyi fejedelemség a német és török párt küzdelmei között alakul meg a XVI. század első felében, midőn Martinizzi György hatalmas államférfin egyénisége az 1542. évi tordai ország- gyűlésen első szervezését megkezdi. Erdélynek a magyar nemzet történetében fontos szerepe van s van egy idő, midőn Erdély a kapcsolt részekkel együtt a tulaj donképeni Magyarország, mely mintegy folytatója, örököse az 1526-ban megszűnt egységes Magyar- országnak. van egy idő, melyben a kis Erdély, ha nem is döntő, de igen fontos szerepet játszik nemcsak hazánk, hanem Európa politikai conczertjében. Már természetes geográfiái viszonyainál fogva is külön állónak tűnik föl hazánk e délkeleti része; politikai különállását az 1538-iki nagyváradi béke szaktionálta először és ettől kezdve csaknem másfélszáz éven át nemzeti fejedelmek kormányozzák a török fenhatósága alatt, mely fenhatóság azonban nem gátolta a fejedelemséget önkormányzatában s a fejedelem megerősítésén és évi adón kívül mondhatni ez másból nem állott. A török hatalom képezte tehát alapját Erdélynek s mindaddig, mig a török ura volt hazánk egy részének az erdélyi fejedelemség is fennállott, mihelyt azonban a török hatalma a iö éves fölszabadító háborúban megdőlt s Buda meg az ország jelentékeny része hatalma alul fölszabadult: az erdélyi fejedelemség önnállóságának napjai is megvoltak számlálva s előbb csak árnyék fejedelemséggé sülyedt, később azonban fejedelemség lenni teljesen megszűnt. A török hatalom gyöngülésen kívül az erdélyi fejedelmek némelyikének első sorban II. Rákóczi Györgynek helytelen politikája és nagyra- vágyása, kinek lengyelországi kudarcza Erdélyre nézve egy Mohácscsal ér fel,, másodsorban pedig 1. Apafi Mihály magatartása a 16 éves fölszabadító háborúban, voltak nagyobb részt okai r 610 8 zó.
