Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
Apafytól, a ki már „alkalmas volt a directiora;*1 rábeszélte tehát az ifjú fejedelmet a házasságra s „azzal rázta ki a fejedelemséget kezéből.“ Szerinte Bécsben úgy okoskodtak, hogy Apafy „pápista* lesz és Erdély mint menyasszonyi „dós* megy Apafy kezébe, vagy ha Apafy nem hagyná el vallását, úgy Bécs valamely protestáns fejedelmi családból szerez neki feleséget.2 Ha ez igy történt volna, „bezzeg az erdélyi fejedelemség is jó statusban maradt volna.“ Könnyű volt az ifjúnak fejét elcsavarni oly- Teleky- féle embereknek, mint Bánffyék ; de örökké igy volt ez Erdélyben s a miatt veszett el az ország, hogy a „publicumra“ senki sem vigyázott, hanem csak „a maguk privatumát forgatták s keresték;“ azonban „a publicum elveszett, a privatum is utána sülyedt.“3 Sok igazság is van ez utóbbi szavakban annál is inkább, mert Írója az események szemtanúja volt. Maga Bethlen Miklós kiváló diplomata, mintegy második Mazzarin, bárha rokona volt a menyasszonynak, nem helyeselte e házasságot. A mi azonban sikerült Mazzarinnak, nem sikerült Bethlennek; nem gátolhatta meg a házasságot, de úgy ő, mint Apor István, „nagy conturbatióval valának“ a lakadalom alatt. Apor István meg minő véleménynyel volt e házasság felől, megírja Cserei: „Emlékezzék ma kegyelmed uram-öcsém — mondá Apor lakodalom után való nap Csereinek — adja Isten bár én hazudjak, de Apafy Mihály az erdélyi fejedelemséget az ágy alá nyomta, soha többször elő sem veszi, adjon számot Isten előtt a lelke, a ki cselekedtette vele, ezt országostul megsiratjuk.4 Ilyen volt a közvélemény felfogása Apafy házasságáról. Valóban politikai hiba volt e házasság, mert ha valamely külföldi, avagy uralkodó házból való feleséget vesz Apafy, emelte volna úgy az ő, mint Erdély tekintélyét. E házasság azonban sokat rontott úgy Erdélyen, mint a fejedelmen. Leopold még nem is képviseltette magát a lakodalmon, még Veteráni, az erdélyi hadak főparancsnoka sem volt jelen.5 1696. május 2-án Apafy letette a hüségi esküt Leopoldnak, mely nagyot változtatott Apafy helyzetén. Ez a „homagium,“ a 1 Cserei : Hist 237 — 2 U- ott- — 8 U ott. — 4 Cserei : id. m. 238 5 Szilágyi id. m XXI 27.- 49 4