Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900

37

az május 17-én ultimátumot küldött, hogy vagy adjanak választ, vagy azt fogja tenni, a mit a császár érdekében szükségesnek lát.1

Teleky oly mesteri módon játszotta szerepét, hogy senki sem vette észre mind e követelődzésnek okát; „ördögi practicája“ mindenkit megtévesztett. Scherffenberg pedig mind követelőhh lett; junius 2-án már nemcsak azt kívánta, hogy szakadjanak el a portától és a két említett várba német őrséget fogadjanak be, hanem még a sereg élelmezésére 12,000 köböl lisztet is; majd később már nemcsak lisztet, hanem pénzt, gabonát s más egyebeket követelt, azzal fenyegetőzve, hogy még nagyobb haddal jön Erdélyre.2 Siirii levél-váltás volt a delegatio és Scherffenberg között; minden követelését teljesítették volna talán, csak azt nem, hogy német őrséget fogadjanak be váraikba.

A hosszas huza-vonának az lett a vége, hogy Scherffenberg hádával Szeben alá ment és ott Gyulaff'y hadát 1686. junius 8-án „megpuskázta és levágta.“3 Most még tovább ment a tábornok; még egy várba akart őrséget tenni, most már Kolozsvár, Déva és Fejérvár várakat követelte.4 Az érdélyi hadak szétverése és e követelés azt érlelte meg a rendekben, hogy fegyverrel akarja Erdélyt a Lipót által szabott föltételek elismerésére kényszeríteni.

Junius 28-án megjött a Béesbe küldött követ Leopold uj diplomájával, mely a viszonyokhoz képest még kedvező; Erdély térjen vissza a magyar király uralma alá, fizessen 25,000 arany évi adót, Dévát és Kolozsvárt adják át és ennek fejében Leopold elismeri úgy Apafyt, mint fiát a fejedelemségben, biztosítja a vallásszabadságot Erdélyben, sőt a töröktől visszafoglalandó területekből azokat, melyek Erdélyhez tartoztak, visszacsatoltatja ;5 a fejedelem a diploma megsértése nélkül köthet szövetséget. Ez az úgynevezett Haller-féle diploma.

Ezt a diplomát azonban sem Apafy, sem a rendek nem fogadták el; Macskási Boldizsár lengyel követnek adott titkos megbízás 4-ik pontjában Apafy mintegy dicsekszik, hogy ily diplomát nem fogadott el és „semmiféle traetánkat a császárral ő felségével nem ratifikáltuk. Jóllehet követeink Becsben (kire instructiojuk nem volt) féltekben, egyébiránt, protestálva, subscibáltanak az diplomának, de mi eddig is nem aceeptáltuk sem ratificalfuk, mivel mindenekben a mi szabadságunk eversiojára czéloznak."6

1 U o. 157. — 1 Szi'ágyi id. m. 56. I. - •' Tíjrv. okir CLXXVI; Csitcí : Hist. 150. — 4 S/.ilágyi id. ra. 58. — 5 Szilágy i id m. XIX. — Törv. 6 okir VII., VIII., IX-