Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900

volt, ki teljhatalommal ellátott megbízó levéllel jött Apafyhoz, hogy Erdély és az oláh fejedelemség között szövetséget hozzon létre a török ellen. Jövetele meglepetést keltett az egész Erdélyben 1 A febr. 5-ről kelt meghatalmazó levél szerint, Leopold hajlandó volt Erdélyt a hármas szövetségbe fölvenni, a szövetséges fél összes jogával, ha Erdély 3000 lovasból és 12.000 gyalogosból álló hadat bocsát a szövetségesek rendelkezésére s biztosította Erdélyt, hogy ki nem fogja hagyni a békéből.2 A hosszadalmas erdélyi diplomaczia azonban elszalasztottá e kedvező ajánlatot s ez volt minden lépése között Erdélynek a legvégzetesebb lépése ; a mit most elszalasztott, soha többé utói nem érhette.

Dunod pater megbízatását megbeszélendő a rendekkel, Apafy 1685. ápr. elején a delegatio elé terjesztette a pontokat.3

A Dunod-féle utasítás Erdély egész eddigi állam szervezetét új alapokra akarta fektetni; hogy szakadjon el a portától, fogadja el a német hűbért, nyissa meg területét a német hadaknak. A delegatio összegyűlvén, megeskették a delegatio tagjait, „hogy a dolgot ki nem mondja senkinek egy is közülök.“4 Azután mindenkinek külön kérték „voxat,“ melyek okt. 28-án adattak be. Érdekesnek tartom egy ilyen vox fölemlítését, mert a delegátusok legtöbbjének véleményével egyezik meg s mondhatni a közvélemény megszólalása az erdélyi kérdés felől.

„Az bizonyos dolog is — Írja Was György delegatus okt. 28-iki kelettel — mert a dologban inkább láttatik én tőlem állani szegény hazánknak siralmas végső pusztulása, mintsem megmaradása; úgyannyira, hogy elül tűz, hátul viz, ha a felséges Mindenható Isten, a ki ekkédiglen csodálatosképen gondot viselt reánk, nem könyörül rajtunk; mert bizony dolog, keresztyénekkel confoedemini s megegyezni s pogányokra támadni szép dolog s jó is volna, csak szegény országunknak nagyobb igája, teherviselése ne következzék belőle ; mert úgy látom, bár ne menjünk idegen példára, példák ezen alkalmatosságra az mi magyar eleink s atyáink ; legközelebb példa erre Várad, miként vészé el a német segítség miá, melyet nagyságtok, kegyelmetek én nálamnál jobban tud. Azért, hogy most mindjárt az hatalmas nemzetiül elpártoljunk es

1 Szilágyi: id. m. XVIII. 32. I. —2 Mill. tört. VII. 412. I. Alvinczi

okm. T. 2—14. — 3 Szilágyi: id. m. 33. 1. — 4 Was György id ra 47 lap.

3

— 33 —