Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
20 Keménynek halála a német politika hívőit nem törte meg; fia. Kemény Simon mellé csoportosultak; ezek bíztak Becs Ígéreteiben, Apafyt nem akarták fejedelemnek elismerni. Midőn azonban Leopold békealkuvásokat kezdett a törökkel, a csekély számú Kemény párt magára hagyatva, föladta elveit, vagy vissza húzódott a politikától, vagy Aapfy mellé állott. Erdélyben azonban a német politikának egyik eredménye, hogy Kolozsvár a német kezén tovább is fönn maradt Csak 1664-ben került vissza Apafy kezére. A Kemény párt feloszlása vagy ártalmatlanná tétele után megindult a török hódoltság szervezése az Erdélytől elfoglalt területeken. A behódolt terület hallatlan terhet viselt: fizetnie kellett egyszer annak a behódolt területen élő szegény paraszt embernek az egyháznak adót, fizetnie kellett állami adót, ott, hol magyar és török földesur volt mindkettőnek földesúri adót; csak ez magában 30—40 frtot rótt rá a szegény parasztra. Az elviselhetetlen terhek miatt a szegény paraszt sokszor ott hagyta mindenét és megszökött1. A német párt, mely a Habsburgok fenhatósága alatt akarta Erdély önállóságát megtartani, háttérbe szorult vagy összeolvad a török párttal; e párt uralomra jutása siettette a bukást. Midőn az ellenfél férfiait elcsendesítette, magával hasonlott meg s falta föl párthiveit. A folytonos viszály között Apafy tekintélye s vele Erdély hatalma egyre hanyatlik. Már nemcsak az újonnan behódított területeken érezteti hatalmát, hanem Erdélylyel szemben is oly állást foglal, mintha Erdély is behódított terület lenne. Egy pár eset, melyet a következőkben sorolok föl, eléggé megvilágosítja Erdélynek a portához való viszonyát Apafy alatt. Midőn Magyarországon lezajlik a Wesselényi-féle szövetke zés s főbb tagjai vértanuságot szenvednek, megindul a hajsza mindazok ellen, a kikre csak gyanakodott is a kormány; megszületnek a bujdosók, kik, miként az eddigi bujdosók. Erdélyre támaszkodnak, az erdélyi fejedelemtől várnak segítséget, hogy a megsértett vagyis jobban mondva 1673 ban coufiscalt alkotmány és megtámadott lelkiismereti szabadság védelmére, mint Bethlen és I. Rákóczi kardot rántanak. Csakhogy nagyot változtak ám Bethlen óta a viszonyok. Bethlen Erdélye Pfalczi Frigyessel, 1 Tört. Tár. 1894. 684. 1.
