Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900

— 9 —

hogy sem Lipót, sem a török Rákóczi e tervet nem fogja tétlenül nézni. Lipótra nézve veszélyes lett volna Rákóczi e vállalata, mert országa békéjét, sót koronáját veszélyeztette, ha Rákóczi terve sikerül, mert a magyarországi protestánsok, mint szabaditót üdvözölték volna a hatalmas Rákóczit. A porta és Erdély viszonya egy idő óta elhidegült. Addig, míg Köprili Mohamed nem lett nagyvezér 1656. szept. 15-én, Rákóczi mindent tehetett; szemet hunyt a porta, midőn a moldvai és havasalföldi vajdákat fegyverrel felsöhhségének elismerésére kényszerítette, sőt örült, hogy Rákócz1 nagyobb vállalathoz nem kezd, mert el volt ekkor foglalva Velen- czével. Mihelyt azonban Köprili lett a nagyvezér, a 70 éves ritka eszű, vasakaratú férfiú, ki újjá szervezte a kormányzatot, megváltoztak a viszonyok. Köprili a török birodalom hanyatló erejét még egyszer megállította; még egyszer fellobbant tüze, hogy aztán végleg kialudjon.

A megváltozott viszonyokat Rákóczi nem ismerte; azt hitte, most is azt tehet, mit akar. Ennek oka az volt, hogy nem volt jó diplomatiai összeköttetése; Anglia, Francziaország és más országok legtehetségesebb embereiket tartották követekül a portán, addig Rákóczi követe, a mint Harsányi irta, nem sokban különbözik az oláh követtől, a ki „barbarus.“ De nemcsak a portán nem tartott értelmes, tehetséges követet, hanem Bécsben sem. magán emberektől értesült csak a bécsi dolgokról. Hogy tudhatta volna a rejtett kulissza titkokat, már pedig Rákóczit Bécsben egy kalán vízben is szívesen megfojtották volna, ha tehetik.

Midőn Rákóczi aláírta a szerződést, formaliter elszakadt a portától, mert ha nem is közvetlen, de közvetve a porta ellen indult. A tatárok khánja ugyanis, ki a török vazallusa volt, kezdetben Rákóczi mellett volt s fontos szerepe lett volna e háborúban ezt azonban Rákóczi maga ellen fordította az által, hogy soknak tortotta az összeget és ajándékot, melyet a khán kívánt, e miatt a tatárok a lengyelek mellé állottak s khánjuk bosszút forralt Rákóczi- ellen, melyet később ki is töltött a fejedelmen.

Rákóczi nem gondolt azzal, hogy e háborúban nemcsak a lengyelek ellen kell küzdeni, hanem a török és német hadak ellen is. Ily két hatalommal szemben azonban eredményes harczot Rákóczi, ki nem volt hadvezéri tehetség, nem vívhatott.

A török haragját, húbérurát tehát magára zúdította, Leopold meg megkötötte a szerződést a lengyelekkel. A koczka el volt