Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1899

13 —

nek szembeszállni az uralkodó előítéletekkel, a magán- és közélet hitványságaival, még ha magukban elitélik is azokat; kiknek semmi magasabb ideáljuk nincs ; kik közös nagy czélokért lelkesedni, azoknak elérésére tál sülni, egyéni kicsiségüket a közösségnek alárendelni képtelenek.“

Ne méltóztassanak tehát hinni,hogy szülői kötelességöknek eleget tettek, hogyha pénzbeli áldozatot hoznak; ne higyjék, hogy szülői kötelességök alól büntetés nélkül kibújhatnak, hogy e kötelességeket az iskolára, avagy a nevelőre és instructorra átruházhatják. Ha helyesen akarják nevelni gyermekeiket, magoknak személyesen kell foglalkozniok velük, őket arra tanítaniok, ahhoz hozzá szoktatniok, a mit az iskolában nap-nap mellett, óráról-órára hallanak és tapasztalnak, hogy t. i. munkálkodni mindenkinek kötelessége, hogy csakis a lelki- ismeretes, a pontos munkásság biztosit becsületet, tiszteletet, tekintélyt, lelki nyugalmat és anyagi előnyt is, — míg a henyélés, a kötelességek elhanyagolása, avagy csak felületes teljesítése is szégyent és megaláztatást, bosszúságot és kárt okoz.

Munka a mi korunk jelszava s azért munkára, kötelesség tudásra nevel az iskola első sorban. Mert — mint Alexander Bernát a millenáris tanügyi kongresszuson tartott előadásában oly szépen mondja, — mi a modern embertől azt követeljük, hogy munkára termett, munkabiró legyen és a munka fogalmát oly tág értelemben szeretjük venni, hogy benne minden, a mit becsesnek tartunk, elférhet: a munkához szükséges értelmi készültség és ügyesség, akarat és erély és a mi a munka szentesítése: a közösségre való tekintet, a közérdek és magánérdek harmóniája, a hol pedig szüséges, a magánérdeknek a közérdek alá rendelése a haza önzetlen, odaadó szeretetében. Nekünk az élet — úgymond tovább — nem játék, hanem komoly munka. Mi nem rontjuk le a régi ideálokat, de új színben látjuk őket, új értelmet adunk nekik. A régiekkel mi is azt mondjuk, hogy fejleszszük a gyermek egyéniségét harmonikusan, de ebben benne legyen, hogy munkára neveljük, melyet az nagy erkölcsi szempontok szerint végezzen. Ez a fő, minden egyéb ezt szolgálja. Mert hisz a munka fogalma egyetemesebb mindennél, ráillik minden ember életczéljára. A munkának vannak fokozatai, értékben, kör-