Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1899

ezek az észhez szóló argumentumok nem hatnak, jönnek az érzelmi motívumok. Egyiknek anyja ép most nagyon beteg s a fiú bukása életébe kerülhetne; a másiknak anj-ja azzal áll elő, hogy az apa még nem tud semmit a rovóczéduláról, nem merték neki megmutatni, mert véresre verné a szegény beteges gyermeket — (ki mindennap birkózik az iskolában) — s őt, a mamát, ki- szekirozná a házból.

Mások a szelíd, szeretetteljes bánásmód hívei a fiúban a munkakedvet Ígéretekkel akarják felébreszteni. ígérnek neki játékszert, szép könyvet, új ruhát, bicziklit; kilátásba helyeznek neki élvezeteket a színházban, táncziskolában, bálban, hangversenyen; hiúságát felébresztik órával, lánczczal, gyűrűvel, mell- tűvel, sétapálczával; és a mit legkevésbbé volna szabad tenniük, pénzt adnak neki. Leirjam-e, hogy válogat ez a gyerek az ajándékokban, hogy kicsinyli és kevésli mindig, a mit kapott. Kiköti előre, hogy karácsonyra, névnapjára mit vegyenek, milyen ruhát csináltassanak neki, mennyi zsebpénzt adjanak neki heten- kint, vagy havonkint. Illemből, vagy kényszerűségből talán meg is köszöni az ajándékot, de azért meg nem becsüli s a czélt nem érik el, a gyermek szorgalma, lelkesedése legfeljebb csak szalmaláng marad.

Végül hadd említem fel azokat a szülőket, kik a legalkalmasabb eszköznek tartják a házi tanítót, az instructori. Sokan nem is várják be, váljon mit mond az iskola a fiúról, ők mindenáron biztosítani akarják, hogy a fiú jól tanuljon s jó nevelésben részesüljön, azért nevelőt fogadnak a házba vagy legalább is instructort járatnak a fiúhoz, annál is inkább, mert ez ma a bonton-hoz tartozik s mert máskép nem is hinné el a világ, milyen módban vannak, megszólnák, hogy nem jól nevelik gyermekeiket.

Pedig mi tűrés-tagadás, a nevelő meg nevelőnő már sok család békéjét dúlta fel, sok jobb sorsra érdemes fiatal léleknek volt megölőjes általánosságban el lehet mondani, hogy több kárt, mint hasznot tesz a gyermekben.

A nevelő és nevelőnőnek csakis úgy van értelme, ha olyan nevelőt vagy nevelőnőt tudnánk szerezni, a kinek kellő elméleti képzettsége és gyakorlati ügyessége van a nevelésben és- ii -