Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1895

4

arat, kié lesz a termés. Ily körülmények között nem lehet csodálni, hogy számtalan virágzó község elpusztult s csak az épület törmelék jelölte sok helyen nehány évtized alatt azok nyomait.

A szultán a meghódított területen kijelölt egyes községeket, melyek az adót egyenesen a szultán kincstárába szállítják s ennek fejében a basáknak tilos az ily helyek zaklatása; ennek az intézkedésnek köszönik megmaradásukat a szomszédos Kecskemét és Szeged is. Valószínűleg e helyekre menekül Félegyháza lakossága is. így dől romba a város .északi oldalán elnyúló domb lánczolaton a már virágzásnak indult község, s ma már a kő és téglatörmelék jelöli régi helyét.

Azonban a mit a török 150 éves uralma alatt elrombolt, azt a magyar nemzet életképessége ismét újjá teremti.

Mária Therézia idejében gondolnak arra, hogy az elnéptelenedett nagy alföldet betelepítsék, 1743-ban mintegy 219 család megszállja a várost és a körülte elteiülö 44,000 holdnyi területet megváltja ugyanannyi forintért. Ezt a földet hódítja meg e csekély létszámmal a Jász-Fénszaruból beköltözött raj a czivilizatiónak. — Itt veti meg alapját vagyonosodásárak, jólétének, boldogságának. Mint központja a szabad Kis-Kun-Kerületeknek, ennek hamarosan székhelyévé válik, s mint ilyen központjává a vidéknek kereskedelmi és egyébb tekintetekben is. Törvényszéke s adóhivatala lesz. Ez utóbbiaktól később ugyan elesik s miután Pestmegyébe olvasztják, veszt jelentőségéből minden téren. Mindazáltal az újabb időben ismét rohamos fejlődésnek indul. Tiz év alatt több mint 6000-el emelkedett a lakosai száma. Ma már több mint 30,000 nyi lakosság páratlan munkaszeretetének, takarékosságra való hajlamának s a kereskedelem terén kifejtett ügyességének köszönheti jórészt elöhaladását,

E 150 esztendős város tanügyét óhajtom megvilágítani.

A megszállás után 16 évvel, az 1779-ik évben állítanak fel 2 népiskolai osztályt. 1802 ben már három osztály van, melyekben a növendékek létszáma 107, 1807-ben felemelkedik a létszám 167 re. A megszálló nehány száz családot bizonnyára újabb és újabb települök keresik fel és innen van a lakosság, valamint az iskolába járó növendékek gyors számbeli emelkedése. Ezért már 1807 szeptember hó 29-én leteszik az alapkövét egy tágas iskolai épületnek. Több mint méter vastagságú falait a várostól egy órajárásnyira fekvő Kővágóérböl szállított kőből és téglából vegyest rakják meg. Az U alakú építmény homlokával délnek forditva, 5 termet foglal ma gában, a melyeket nehézkes boltivek tetőznek. Cseréppel fedett külsejét közép részen egy kis bádog torony disziti ; ebben van elhelyezve az iskolába hivó csengetyü.