Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1895
8 állapított 400 frtja s útiköltségül idejövetelkor 74 frt 7 krt kapott. Az egy hónapig öt helyettesítő barát ennek 12 ét nyerte, mig a világi társának megállapított fizetése már csak 100 frt volt készpénzben, természetben pedig a mi a norma-iskolai tanítóké : 70 véka búza, 100 font hús, 60 font só, 25 font faggyú, 2 öl fa, 2 szekér szalma és szabad lakás. Egy évvel később 1810 szeptember 18-án felemelik a Brassai fizetését 80 fiatal s igy lett 180 frt ösz- szesen. A Weiszkopfét pedig csak annyiban, hogy ugyanettől fogva kap 25 font faggyút is. Az öt helyettesítő Mihálovits Gábor egyen- lökép dijjaztatik társával. A fizetést tehát 400 forintra tehetjük az akkori pénzérték szerint. Azonban az irigység sem foghatná rá, hogy az a szabad alkalmatos kvártély ma már kielégítő volna; 1820 április 29-dikén Brassai József kéri a tanácsot, hogy a kvártélja háza ablaka alatt elpusztult nádfal kerítés helyett a kis kertje verett fallal kerit- tessék be. A fizetésnek ez volt a szokott módja, mit a gazdálkodó város minden nehézség nélkül teljesít is, csak olykor-olykor lehet tapasztalni némi késedelmet a fizetés teljesítésében. így 1816 márczius 27-én felemelik ugyan a gymnasiumi tanárok fizetését 100—100 frttal, de csak szóval s a tanárokat azzal nyugtatják meg, hogy a többletet a kerületek jóváhagyása után húzni fogják. A kerületi gyűlés 1819 deczember 22-én 250 írtban állapítja meg a tanárok fizetését, mig a tanítóké 120 ra emeltetik, mindegyiknél mégha gyatván a természetben nyújtott szolgáltatás. E módja a tanárok díjazásának hosszú időn át tart. 1848 augusztus 17 én lett végzéssé, hogy a tanárok és tanítók ezentúl évenkint 40 frtot fognak húzni lakbérül a városi pénztárból, minthogy ez már némelyeknél most is szokásban van. 1852 április 30-án már havonként 25 írt készpénzben, 33 frt 30 kr a 100 font hús árában és 11 frt a 60 font só árában évenként a tanárok fizetése. 1815 julius 26-án a kir tanácsos és főigazgató Szuhányi Fe- rencz válaszolja a tanács kérésére, hogy a városi kisebb gymnasium részére készen pecsétet nem adhat, mert az csupán a királyi gymnasiumokat illeti meg, de a pecsétjét lenyomva elküldi, hogy annak a mintájára készíttessen a város. — A küldött mintára a gymnasium pecsétje e körülírással: »Sigillum Gymnasii Minoris Félegyhaziensis 1815.« megrendeltetik. E pecsét azonban még nem tette az intézetet nyilvános jellegűvé; ép azért nem illette meg a pecsét intézetünket, mivel magán jellegű volt még mindig egész 1827 február 27-ig, mikor intézetünk »kisebb gymnasium« nevezete
