Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
fferüí az esőben szegény Utah felföld. Nyáron ott egy északról délre terjedő kerülékalaku légnyomásmini- mum keletkezik, a melynek izobárjai oly csekély légnyomást mutatnak, mint a milyen nyáron a Zahará- ban van. Ezen minimum magas hegységek által körülvéve, többé kevésbé izolálva van az ugyanazon időben a Csendes óczeánban keletkezett és csaknem a partokig terjedő légnyomásmaximumtól. Nyugatról tehát, vagyis a tengerről kevés eső jöhet. Ha ezen maximum és minimum között hegység nem volna, akkor az északkeleti passzátszél, a mely California partjain délnyugatra halad, keletre irányeltéritést szenvedne és Eszak-Amerika nyugati részében több eső esnék. Az Atlanti óczeánban is van ugyanazon szélesség alatt és ugyanazon időben légnyomásmaximum, de az onnan, a szárazföldre tóduló szelek már Eszak- Amerika keleti részein hagyják víztartalmukat. Északról a szelek roppant erővel hatolnak dél felé, egyrészt azért, mert az Egyesült államokban a hőmérséklet északról dél felé gyorsan növekszik, másrészt pedig azért, mert a magasabb légnyomásu északi vidékek az alacsony légnyomásu déli vidékektől hegységek által nincsenek elválasztva. Az északi szelek nagy utjokban Brit Amerika fölött haladnak dél felé és az alatt víztartalmukat, a mely úgy sem lehet nagy, mert hideg tengerről jönnek, legnagyobb részben ott hagyják és mint száraz, úgynevezett sarki szelek érnek Közép-Amerikába. Tehát a Mexikói öböl és az Atlanti óczeán azok, a honnan a déli, délkeleti és keleti szelek hozzák a vizpárákat az Egyesült államokba. Természetes kifolyása a dolognak az, hogy a keleti és délkeleti részek több csapadékot mutatnak fel, mint a nyugatiak. Az Atlanti óczeánban fellépő északkeleti passzátszélre az észak-amerikai légnyomásminimum nem gyakorol befolyást, mivel ezen szél határa a 30 ész. szél.
