Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888

27

csony légnyomása nem gyakorolhatna hatást, mivel a déli európai hegységek a hideg, nehéz levegőnek útját állják és igy Közép-Európából a Földközi tenger felé nem keletkeznék áramlás.

Voltak, a kik attól tartottak, hogy a Zahara- tenger következtében Európa hőmérséklete csökkenést mutatna. Ez azért nem áll, mivel, a mint előbb láttuk, onnan a légáramlatok másfelé irányulnak, de kölönben is a fizika törvényeivel merő ellentétben álló föltevés. A Zahara homoktengere éjjel és télen sokkal inkább kihűl, mint a viz és nyáron mindenesetre a legmelegebb tenger volna egész földünkön. Ezek után tehát' nyilvánvaló, hogy a Zahara vizzel való elárasztása által csak Európa délkeleti partvidékein következnék be égalji változás; de ezen terület továbbra is tartoznék a subtropikus esőövhöz, mivel az északkeleti passzátszél és az északi szelek fellépésére az okok megmaradnának.

A Zaharában a 30 ész. szél. foknál kezdődik a tubtropikus esőöv, a mely északra a 43—44. fokig serül el és szalagként ezen szélesség alatt kelet felé egészen a Kaspi tenger délnyugati partjáig húzódik. Másképen áll a dolog ugyanazon szélesség alatt Ázsia keleti partjain, a hol a subtropikus esőőv helyett monszunővöt látunk föllépni. Ezen különbségnek okát főleg a sikságok, illetőleg sivatagok hatásában kell keresnünk. A Kaspi tenger északnyugati partián esőben szegény sivatag terül el a melynek északi határa az 51 ész. szél. fok alatt kelet felé húzódik egészen az Amur folyó felső folyásáig. Ázsiában tehát a sivatagok északi határa körülbelül 21 fokkal fellebb fekszik észak felé, mint Afrikában. A Zahara északi határa tengerrel határos, mig Ázsiában egészen más tényezők működnek közre. A főtényező az, hogy a sikságok és sivatagoktól északra hideg földterület van. Nyáron az Araltó körül a földfelület alakja és