Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1887

— 30 —

iában legyőzőitek, jutalmul a győzőknek adassák. Az árnyékban nevelt test háborúra nem alkalmas, míg ellenben az oly ember, ki háborúkhoz és athletikai versenyekhez hozzá van szokva, még az ellenség phalanx-ába is betör. Plutarehus nemcsak az ελεύθερό;, vagyis szabad gyermeknek nevelését tartja szem előtt, hanem óhajtja, hogy ezen institutijóa. mindenkire nézve hasznos lenne. De ha ezt nem tehetik a szülők szegénységük miatt, akkor ne engem okoljanak, úgy mond Plutarhos, hanem a sorsot a τύ\η! De a szegényeknek is erejükhöz képest oda kell hatniok; hogy a lehető legjobban neveljék gyermekeiket. Ifa ezt nem tehetik, oly módon intézkedjenek, a hogy lehet. A liberális stúdiumokra — ετύ τά ν.νλά τά)· ίπττιοε- V ματ αν — szóval és buzdításokkal vezethető a gyermek, nem pedig gyalázással. mert a gyalázás miatt kedvüket vesztik. A dicséretek és szemrehányások ugyanis többe- érnek bármely gyalázásnál az eleutheioknál: mert azok, kai a szép dolgokra ösztönözzük őket, emezekkel pedig a rutáktól elvonjuk. De nem kell ám mindig feddenti vagy dicsérni, hanem felváltva, úgy hogy mikor pajzánkodnak, rajok pirítsunk és ismét dicséretekkel kedvet adjunk neki; utánoznunk kell itt a dajkákat, kik, ha sírnak a gyermekek, vigasztalásul emlőjüket nyújtják nekik. De kíméletesen kell bánnunk a dicséretekkel, mert k nnyen dölyfösekké tesszük őket. Fölhozza Pint., hogy ismert oly atyákat, kik nagyon szarették gyermekeiket és épen ez a nagy szeretet lett az oka utóbb a szeretet- lenségnek. Ugyanis ők arra törekedtek, hogy gyermekeik rövid idő alatt excelláljanak mindenben, azért szerfölött] munkával terhelték őket, melyek alatt megtörtek, minek az lett a következménye, hogy a munkát nem tűrték, a tanulásban lusták és nehézfejííek lettek. Nem is lehet azt helyeselni napjainkban sem, hogy a gyermeket minden- téle szellemi munkával agyon boldogítjuk, azért helyesen mondja azt Montaigne, hogy : ..A sok tanulás elöli a lelket ép úgy, mint a növényeket a túlságos nedvesség stb.“ Oscar Browning: A nevelés elméletének története. Hasonló értelemben nyilatkozik Plutarehos is, midőn mondja, hogy a mely módon a mértékletes viz a növényeket táplálja, a szerfölötti megfojtja, ép oly módon a mértékletes munka