Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1882
14 hogy „Korhan rósz, Korkán sem jó. E helynevek igazi valóságban Kecskemét és Nagy-Körös városok határában jelenleg is feltalálhatók. Ugyanis Kecskemét déli részén levő szőllős kertek közt a kiskunsági puszták felé vezető egyik köz még ma is „Korhán köz“-nek neveztetik, szintúgy mint a többiek nagyobbára, azon helységtől vonván nevét, merre útja vezet, — e közét (közt) egyszerű kérdésre a gyermek is kimutatja; a nevének jelentése vagy eredete fölötti elmélkedés azonban már csak ily ószerü tárgyakkali bibelődésnél merülhet fel. — Bel- cherhorhan, vagy Belkerhorkán tehát igazán Bolchakor- hán, mi nem egyébb, mint Bolcsakorhán, vagy Bólcsa- szállás.“ — Szerintem ez eddig tudományosan nem méltatott szó szintén egy kun nyelv emlék Korhan a „Khur“ tőből, Khur-mak társitani, állítani s ebből kurjan (khurhan) állítás, azaz megtelepítés, szállás mint Ferencz-állását olvasunk a nem is régi oklevelekben mindenütt Ferencz- szállása helyett. Nemcsak az egy Belcherhorhan név tartotta meg számunkra e szót, hanem fönmaradt az másikban is, mint láttuk fönnebb: ,,Kun-Jakabhorhan.“ Ami nem más, mint a mai kiskún-jakabszállási puszta. De még tovább is fűzhetjük az érvelést, melylyel kilehet mutatni, hogy a török Khorhan szó a régi kun helynevekben csakugyan a magyar „szállás“ szónak felelt meg: Nagy- Kőrös városának egy része még ma is Korhány nevet visel s mint Hornyik János igen találóan megjegyzi „épen a valaha kiskunsághoz tartozott Arboci földek és Törtei helység szomszédságában.“ — Kun-Szent-Miklós közbirtokosságé a Bábony puszta ennek egy részét szintén korhánynak hívják. íme mily meglepő találkozás! Korhan török szó anyit tesz, mint szállás; Kecskeméten van egy Korhánköz, mely a kán pusztákra vezet, Jakabszállása előfordul Kun Jakab- korhan változattal; sőt a régi kun telepeken ma is több „korhan“ elnevezés él. Ezek után nem lehet csodálkoznunk, hogy a mai kún- helynevek között annyi „szállás szóval végződő van, s a mint a fennebb említett Jakabhorhan, mely még 1423-ban
