Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1882
13 Vubisi tag sribe adukul etma Lekin sherirden biriué gsat ejle Zira fen und ii r molkut vesultanetve Megsdi te ebed Amen. Gróf Kuun kijavította a kán-szent-miklósi miatyán- kot s igy összehasonlítva azzal, mely a Códexben foglaltatik, még ez mindig különbözik ugyan a perzsa dia- lectus elolaszositott formái miatt, de az egység mégis kivehető, sőt kilett mutatva, hogy az nem is a reformatio után készült, mivel a benne Vámbéry által sejtett záráldást Gf. Kuun egészen másként értelmezi s maga Vámbéry is ,,A magyarok eredete“ czimü nagy munkájában már azt monja: ,, . . Végre az sem kerülheti el figyelmünket, hogy a Magyarországon fönnmaradt kún nyelvemlékek nemcsak, hogy a török eredet bélyegét viselik magukon, hanem egyszersmind oly törökségnek a nyomait mutatják, amely — amennyire az eltorzított alakból következtethetünk, sokkal régibb származású, mint a nogai tatárok mai dialectusa.“ Ezekhez csatlakoznak még azon fönnmaradt köszöntések, melyek már több helyen meglőnek érdemük szerint vitatva s melyeket épen azért nem akarok e szűk téren ismételni, annál is inkább, mivel az azokra vonatkozó bizonyitási eljárás teljesen ugyanaz, mi a kún miatyánké. IV. A kecskeméti levéltárban őriztetik egy halasi oklevélnek másolata, mely Zsigmond császár rendeletét foglalja magában 1423-ról, midőn a szabadszállási és buzgány- szállási kunok részére védlevelet ad ki s Kőrös város és Kecskemét kir. mezővárosnak földes urait s minden rendű hivatalnokait tiltja a kunok háborgatásától és zaklatásától. Ez oklevélben elősoroltatnak a szállások nevei melyre a kánok nevezett két városon átkelve járnak s igy szól .... ,,Belcherhorhan, Kún-Jakabhorhan . . . . stb. Mivel e ,,horhan“ szónak értelmezését még nem hallottam szükségesnek találom azt felhozni. Hornyik János e Praediumok nevénél megjegyzi, *) Kecskemét város története I. 203. 1.
