Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1876

- 10 —

4. Német nyelv.

I. o. 2 óra. — Olvasás és irás. A névelő, főnév, melléknév és névmás ej tegetése és használata; a számnevek alkalmazása. Az igetanból a rövid mondatok képzésére szükséges jelenidő és a segédigék jelenideje és félmultja. — Minden hónapban 1 írásbeli iskolai gyakorlat. — K. k. Graf: „Német nyelvtan.“

II. o. 2 óra. — A névelő, főnév, melléknév, névmás, számnév, a segéd- s rendes igék bajlitása. — Minden hónapban 1 írásbeli iskolai dolgozat. — K. k. mint az I. osztályban.

III. o. 2 óra. — Olvasás és irás. Folytonos forditgatás mondattani alapon;

gyakorlati módszer szerint a fő-, mellék-, számnév, névmás ismétlése mellett a gyenge s gyakrabban előforduló erős hajtogatásit, továbbá a rendhagyó igék megismertetése. Szavak emlézése. — Két hetenkint egy Írásbeli iskolai dolgozat. — K.

k. Toepler-Szemák : „Német nyelvtan.“ Olvasókönyv Felsmanntól.

IV. o. 2 óra. — A fordítás-gyakorlatok folytatása valamennyi beszédrész

felkarolásával, ide értve a szóképzés, szóvonzat főszabályait, s a helyesírási szabályokat. Szavak és jelesebb mondások emlézései. Két hetenkint egy írásbeli iskolai

dolgozat. — K. k. mint a III. osztályban.

5. F ö 1 A r a j z.

I. o. 2 óra. — A mértani és természettani földrajz főpontjai s az általános földrajzi fogalmak magyarázata. A tengereknek, s az öt földrésznek általános és összehasonlító leírása. Végre az általános népisme rövid és jellemző vonásokban. Ezután Magyarország földrajza. — K. k. „A magyar királyság földirata.“ Irta Ribáry.

II. o. 2 óra. — Európa államainak földrajza, — K. k. Ribáry: „Egyetemes földirat.“ I. r.

III. o. 2 óra. — Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza. — K. k. Ribáry: „Egyetemes földirat.“ II- r.

6. Tiirténele ni.

III. o. 2 óra. — A magyarokat megelőzött legfőbb események előadása után a magyarok története a vegyes házakból származott királyokig. — K. k. Vaszary

K. „Történelem a III. osztály számára.“

IV. o. 2 óra. — Magyarország történetéből a vegyes házak s a Habsburg- ház A világtörténetből minden magyar történeti korszak végén kiemeltettek röviden a legnagyobb fontosságú események, jelesen a történetben fontosabb szerepet játszott nemzetek, országok, néha kormányformáknak, sőt egyes nagyobb dynastiáknak is keletkezése vagy bukása, rövid, de élesen körülirt vázlatával azon viszonyoknak, melyek azt előidézték; továbbá nagyobb földrészek fölfedezése, s a legfontosabb találmányok keletkezési ideje és hazája, és pedig mindezek különös tekintettel az évszámokra. — K. k. Vaszary K. „Történelem a IV. oszt. számára.“