Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-09-05 / 17. szám
1963 szeptember 5. Kis Dongó 7-IK OLDAL WmM Bekvando aranya “Kis Dongó” regény Veszedelmes kalandok a vademberek között az őserdőkben. De mindent vállalnak a szerencsevadászok. (Folytatás) Mig Francis összeesett, golyót eresztett a fekete koponyájába. Vad üvöltés követte a fekete harcos elestét, azután a vadak — golyózáportól követr ve — megfutamodtak. Még többen közülök haraptak a fűbe. A harc véget ért. Francis volt az egyedüli sebesült. Közben kivilágosodott. A ködfelhők eloszlottak és a nap aranyos izzással tört elő. A sebesültet égő fájdalmak kínozták, kábultan nyögött és sóhajtozott. Trent gyors vizsgálatnak vetette alá és óvatosan a sátorba vitette. Nyugtalanul járt fel-alá fekhelye mellett. Rövid időn belül most másodszor volt hatalmában az az ember, aki őt tönkre akarta tenni. Hogy életét is megmentette, nem számított. A harc hevében gondolkodásra nem volt idő. Most azonban másként állt a dolog. Trent emlékezett arra az ellenszenvre, melyet e büszke tiszt iránt mindig táplált, ösztönszerüen újra és újra érezte most is, hogy ellenséggel áll szemben és senki és semmi sem győzheti meg Francis kapitányt, hogy Monty hátrányára cselekedett. A látszat — ezt jól tudta Trent — ellene szólott. Közben ugyan terveket kovácsolt, hogy öreg társát hozzásegítse jogos tulajdonához, de okosan és elővigyázatosan kellett eljárnia, hogy a katasztrófát megelőzhesse. Egy idegen durva közbelépése végzetes lehetett volna és Francis szándéka, hogy az ügybe beleavatkozzék, nyilvánvaló volt. összeráncolt szemöldökkel járkált Trent fel-alá, mialatt az öntudatlan tisztet elgondolkodó pillantásokkal méregette. HUSZONÖTÖDIK FEJEZET. A mérnöki irodában. Scarlett Trent mintegy két héttel később sápadtan, soványan, beesett szemekkel Attrába lovagolt. Az elmúlt napok valódi történetét soha senJOHN K. SOLOSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITBAN 8480 SOUTH STREET Telefon: VInewood 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St, — Tel. DU 3-1870 ki sem fogja megtudni, egyedül Trent viselte azok nyomát! Ez országban való tartózkodásának minden perce rendkívül költséges volt számára és mégis tizennégy napot áldozott idejéből, hogy Francis életét megmentse. És milyen napokat — milyen éjszakákat?! A sebesültet egyszer a teljes öntudatlanság állapotában, más alkalommal az őrjöngésig felizgulva kellett a vadon ösvényein át, folyókon és mocsarakon keresztül Garba városába szállítani, ahol egy vagyonos kereskedő Kongóból évekkel ezelőtt az kicsiny, fehérre meszelt kórházat épített. A páciens most már túl volt a veszélyen, de sohasem volt közelebb, mit ezt megelőzőleg, az árnyak birodalmához. Csak egy figyelmetlen pillanat, egy félrecsuszott takaró, egy elfelejtett adag alkohol — és Scarlett Trent sokszoros milliomosként élvezhette volna az életet, fejedelemként embertársai között, aki örökre megszabadul gondjaitól! De Francist hihetetlen gondossággal ápolták. Az ut egy részén Trent maga segített őt vinni, mialatt szemeit állandóan a szenvedő viaszsárga arcára szegezte, mindig készen arra, hogy görcsét és lázát enyhítse. Amíg Garbába bevonulhattak, egy percig sem vetette le öltönyét és tizennégy nap óta alig evett valamit. Attrába való megérkezésekor megingott nyergében, mikor megbízottjának irodájába lépett, vérből és húsból való ember helyett inkább árnyékhoz hasonlitott. Cathcart mérnök hanyagul hevert hintaszékében. Ifjú aszszisztense alacsony asztal mellett ült és kedvetlenül egy papírdarab fölé hajolt. Trent belépésekor zavart pillantást vetettek egymásra. — Jó Isten, mi történt önnel? — kiáltott Cathcart ijedten. Trent egy székbe hanyatlott. — Bort kérek, egy kis bort! Kissé megerőltettem magam! Cathcart pezsgőt töltött ki. Trent egy hajtással kiürítette a poharat és kétszersültet kért. Erős természete gyorsan diadalmaskodott. Lassan-lassan eltűnt a halálos sápadtság vonásairól. — Hol van Da Souza? — kérdezte. — Angliába utazott. Cathcart a nyitott ablakra irányította pillantását, melyet a kiugró tető a naptól megóvott. — Tegnap utazott el. Trentet a legnagyobb mértékben megdöbbentette ez a dolog. —. Mit mondott, miért ütazik haza? Cathcart egy ideig csak dohányzott. Elkerülhetetlennek látszott a magyarázat és bármily kellemetlennek tartotta most is előadhatta, nem volt értelme a halasztásnak. — Azt hiszem a portugál meg akarja kísérelni Bekvando-részvényeinek eladását. — Azt hiszi, csak azért utazott el, hogy százezer fontnyi részvényt a piacra dobjon? — így mondta legalább. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a terv kivihetetlen és a koncesszió értéktelenné vált. Annyit akar eladni részvényeiből, amennyit csak lehet, mielőtt a bessz beállana. Trent ivott egy kortyot a pezsgőből és szivarra gyújtott. — Da Szouza úrral tehát végeztünk, — dörmögte. — És most, Stanley Chatcart ur, szeretném tudni, hogy az ördögbe is, miért helyezik magukat — e hűvös munkaidőben — kényelembe az irodában, mikor annyi rendkívül fontos munka vár elintézésre? Minden aludni látszik önöknél!... Hol vannak az emberei? Egyetlen embert sem látok munkában. Én pedig kitűztem önnek a helyet, ahol hozzáfoghat az ut megalapozásához Magyarázza csak meg nekem, mit jelent az, hogy az egész hetet dologtalanul tölti? Cathcart méltóságteljesen köszörülte a torkát. — Beláttam, Trent ur, hogy az útépítés gyakorlatilag kivihetetlen, — mert elégtelen a munkaerő és silány az anyag. Ezenkívül kielégítő módszert sem ismerünk a mocsarak kiszárítására. Mindezeken felül pedig a vadak állandó fenyegető magatartása folytán, minden munkásunk meg fog futamodni. Ez okokat jelentésben foglaltam össze és a tegnapi hajóval elküldtem a társaság igazgatóságának. Trent felemelkedett székéből és kinyitotta az ajtót. — Azonnal takarodjék! — sziszegte. Cathcart magánkívül meredt rá. — Hogyan gondolja ezt? Ez itt az én házam! — Ön téved! Ez a Bekvandó társaság irodája, ahol mától kezvde semmi keresnivalója! — Ne fecsegjen esztelensége-Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. két! —* ellenkezett Cathcart felháborodva. — Engem szerződéssel alkalmazott a társaság. — Most pedig azonnal takarodjék! A társaságnak nincs szüksége többé az ön szolgálataira! Tehetetlenség és gyávaság miatt ezennel elbocsátjuk! És ha három perc alatt ki nem takarodik, akkor magam röpítem ki innen! — Önnek nincs ... nincsen joga igy bánni velem... — dadogta Cathcart. Trent gúnyosan nevetett. — Ezt majd meg fogja látni! Sok bizalmam amúgy sem volf önhöz. Úgy látszik állását is csak protekciónak köszönheti. El kell innen takarodnia! Esetleges fizetési igényeit Londonban majd érvényesítheti. — De ^ruháim és egyéb tulajdonom ... Trent vállára tette kezét és az ajtó felé taszította. — Minden tulajdonát a hotelbe küldjük. És fogadja meg egy jó tanácsomat! Tűnjön el szemeim elől, amig arra a hajóra száll, mely elviszi önt oda, ahol semmittevésért még pénzt is fizetnek! Ön azon fickók közé tartozik, akik felforralják véremet és ez nem az a kiima, ahol büntetlenül haragba jöhet az ember! Cathcart megadta magát. — Kiváncsi vagyok, ki fogja az ön átkozott útját idevarázsolni? — jegyezte meg gúnyosan. — Én magam! Ne képzelje, hogy ilyen csekélységek feltartanak engem munkámban! Az ut annál a fánál kezdődik, melyet kiinduló pontnál megjelöltünk és Bekvando szivéig vezet. Hangos robajjal csapta be az ajtót és visszatért a szobába. A fiatalember még ott ült a székén és körzőt tartott ujjai között. — Ön mit keres még itt? — dörmögte Trent. — Szíveskedjék követni a főnökét! (Folytatjuk.) Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben a szállítási dijjal 1 dollár A nótáskönyv megrendelhető a KIS DONGÓ kiadóhivatalában: 7907 WEST JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICHIGAN. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —
