Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-07-05 / 13. szám
1963 julius 5. 7-IK OLDAL Kis Dongó Bekvando aranya “Kis Dongó” regény Veszedelmes kalandok a vademberek között az őserdőkben. De mindent vállalnak a szerencsevadászok. (Folytatás) — Próbáljon csak visszaemlékezni, Monty! Közelebb lépett hozzá. — Nem emlékszik arra a rettenetes útra az őserdőn keresztül, hogy abban a nyomorúságos sátorban visszatartottak bennünket, mert a bálványimádás hete volt és mikor azok az átkozott négerek sarkunkban voltak, miután a koncessziót már megkaptuk? Az életünkre törtek. Még most sem tudom fölérni ésszel, hogy itt áll előttem életnagyságban! Erőltesse meg magát és térjen magához! Most mindketten gazdagok vagyunk. Velem kell visszatérnie Angliába, hogy vagyonát élvezhesse! Monty ásójára támaszkodott és barátságosan mosolygott látogatójára. — A gárdánál volt egy Trenthamunk, — hebegte. — George Trentham. De azt hittem, hogy már régen meghalt. Egyszer a klubban együtt fogunk ebédelni! Nem sokat adok az evésre, — mindig csak szomjas vagyok! Nyugtalanul tekintett a város felé és maga elé dörmögött valamit. Trent nem tudta, mit mondjon neki. Az öreg folytatta azonban: — Előbb én is a gárdánál voltam. Mindig a kaszinóban étkeztem, amig Jacquessel együtt lehettem. Később azonban az ételek gyalázatosak voltak és én nem emlékszem már, hol étkeztem később. Tudnia kell, hogy egyre feledékenyebb vagyok. Magunk között mondva, — és közelebb jött Trenthez — azt hiszem, történt velem valami, olyan ürességet érzek a fejemben. Dadogása megint érthetetlenné vált. Trent azt kérdezte magától, mit jelenthet az a görcsös, nyugtalan kifejezés Monty vonásain, amikor lopva a város felé nézett. Egy utolsó kísérletet tett. — Emlékszik még erre, Monty? Kivette zsebéből a fényképet, mely már meglehetősen elhalványodott, sarkai behajlot-JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555 tak és az aggastyán pislogó szemei elé tartotta. Egy pillanatig meredten állott, azután tompa kiáltás tört elő torkából, mely nyöszörgésben végződött. —Tegye el . . . tegye el . . . — nyöszörögte — évek előtt elvesztettem. Nem akarom többé látni! Nem akarok gondolkozni! — És én éppen azért jöttem, hogy fölébresszem gondolkodását — mondta Trent szokatlan lágysággal. — Emlékeztetni akartam arra, hogy ez a kép leányát ábrázolja. Ezt csak világosan megértheti, baj társ? Trent azonban csak ólomsápadt, összeesett és ráncos arcot, kifejezéstelen szemeket és lélektelen mosolyt látott. Trent részvétét csalódás váltotta fel. Nagy örömmel vitte volna azt a Montyt, akit előbb ismert, hazájába, de nem ezt az embert! Monty öntudatának rövid fellobbanása csak egy pillanatig tartott. Feje reszketőn ide-odajárt és izgatott pillantását egyre a város felé fordította. — Most távozzék! — sürgette Trentet.— Nem ismerem önt és fejfájást okoz nekem. Tudja ön, mi az, mikor úgy zug, olyan siváran zug az ember koponyája? Én semmire sem tudok többé visszaemlékezni. Nem használ semmi, akármennyi fáradságot veszek magamnak! — Miért bámul mindig a város felé? — kérdezte Trent barátságosan. — Látogatót vár talán Attrából? Monty ránézett és Trent megijedt. Ez a pillantás teli volt ravaszsággal, a szellemileg beteg emberek alávalóságával. — Nem, nem, senkit sem várok! — tört elő ajkairól. — Ki kereshetne engem? A szegény Montynak nincsenek barátai. Távozzék és hagyjon engem tovább dolgozni! Trent eltávozott és amint kiért a kertből, egy homokos magaslatra jutott, ahonnan látta, amint a tenger hullámai a széles parthoz csapódnak. Mily nyomasztó látvány! A szürkén hullámzó mérges köd, a magános sátor, a talaj görbe felülete, az ápolatlan aggastyán nyomorúságos alakja, akinek agyából az értelem világossága teljesen eltűnni látszott. Mindezek dacára kétségek dúltak Trent lelkében. Monty titkos, kereső pillantásai, melyek a város felé irányozódtak, félig ravasz, félig ijedt tagadása azt a gondolatot ébresztették benne, hogy más is tud létezéséről, olyasvalaki, akivel közös titkaik vannak. Trent szivarra gyújtott és leheveredett a fűbe. Monty ismét hozzálátott a munkához. Trent a bokrokon keresztül figyelte. Több mint egy óra telt el és semmi különös esemény sem játszódott le. Trent szivazott és Monty serényen dolgozott, miközben gyakran vetett kutató pillantást a város felé. Végre a rizsföld szélén egy fekete pont tűnt fel, mely lassankint emberi alakká változott. Egy meztelen néger fiú közeledett, kendővel kezében. Trent semmi különöset sem látott rajta, de amikor közelebb jött, tartása és viselkedése felkeltette figyelmét. Az aggastyán otthagyta ásóját és félénk pillantást vetve a házra, a szántóföld széléig kúszott. Mozdulatai gyógyíthatatlan őrültre emlékeztettek. Hosszú karjaival hadonászott, ujjait ropogtatta és rekedt hangokat hallatott. Trent óvatosan felállott és most egész valóságában látta a fekete követet. Mérges kifejezés ült vonásaira. A néger Montyhoz közeledett, aki sovány kezeit nyújtotta felé. A jövevény a kendőből üveget vett elő és átnyújtotta azt a várakozónak. Trent odasietett, éppen akkor, amikor Monty az üveget reszkető kezeivel ajkához emelte. A fiút arculütötte, mire a gyerek gyorsan kereket akart oldani. — Jer ide! — kiáltott Trent és elővette révolverét. A megijedt néger fejétt rázta: — Nem megérteni! — Ki küldött ide az üveggel? Azonnal válaszolj, mert kitekerem a nyakadat! A néger visszariadt -a revolver csövétől. — Nem érteni, — ismételte panaszosan. Ugyanabban a pillanatban hangos csattanás kíséretében lángsugár villant fel. A fiú hasra esett. Félelmében hangosan Orvosi receptre készítünk gyógyszereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. jajveszékelt. Monty lázasan a ház felé igyekezett. — Legközelebb rád lövök és nem a fára, — ordított Trent. — Én is itt laktam valaha és ismerem csínyeiteket. Te nagyon jól megértesz engem, ha akarsz és meg kell értened! Ki a megbizód? x — Sam bátya. — És mi van abban az üvegben? — Rum, Massa, jó rum. Kérni, Massa, puska másfelé tartani . . . Trent felvette az üveget, megszagolta és elfojtott szitokkal a földre hajította. — Hányszor küldtek már téged ide? — Majd mindennap, ha Massa Price nem itt lenni. Trent bólintott. — Helyes. Most idehallgass! Ha mégegyszer itt vagy ezen a' tájon megcsíplek hasonló cselekedeten, akkor agyonütlek! Most pedig takarodj, gazember! A néger fiú vad rohanással eltűnt. Trent bement a házba és a misszionárius feleségénél jelentkezett. Olyan fogadószobafélébe vezették és nemsokára megjelent a ház úrnője, egy szelíd, vérszegény teremtés, fáradt külsővel és bátortalan arckifejezéssel. — Sajnálom, hogy zavarnom kell önt, Price asszony,— kezdte Trent minden kerülgetés nélkül. — Szeretnék az öreg Montyról beszélni önnel. Már jóideje tartózkodik önöknél, ugyebár? (Folytatjuk.) Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben Ára szállítási díjjal 1 dollár A nótáskönyv megrendelhető a KIS DONGÓ kiadóhivatalában: 7907 WEST JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICHIGAN. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — KAPHATÓ AZ 1963-AS ÉVI “Históriás Kalendárium1” Az Ízléses kivitelű, képes, amerikai magyar naptár megrendelhető a “Vasárnap” kiadóhivatalában. — Ára: $1.50. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 S. Belle Vista Avenue, Youngstown 9, Ohio, U.S.A.
