Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-07-05 / 13. szám
1963 julius 5. 5-TK OLDAL — Kezét csókolom, nagysád. Mi ezen mulattunk. Ez a csiszolt polgár nagyon komikusán hatott a rongyosok közt. — Udvarol neked, — mondtam. — Hadd udvaroljon, — felelt — én mégis csak titeket imádlak. Ezt a hosszú hajatokat, ezt a nagy nyakkendőtöket szeretem. Meg azt, hogy gorombák vagytok, mint a pokróc . .. meg azt, hogy nincs pénzetek . . . És megszorította a kezemet. De semmire se mentem vele. Egy napon aztán elhatároztam, hogy minden apropó nélkül délután meglátogatom a lakásán és az eddigieknél sokkal erélyesebb intézkedéseket fokog tenni arra nézve, hogy viszont szeressen. El is mentem hozzá. Az üllői-uton lakott. Becsöngettem. Nem jött ki senki. A házmesterné hozzám sompolygott. — Nem lehet bemenni hozzá, — mondta. — Ilyenkor mindig nála van a barátja. — A barátja? Hát van barátja? — Hogyne! Már egy éve. — Egy hivatalnok. Turóczinak hívják. — Kicsoda? Majd hogy a falnak nem szédültem. Épp azt akartam kérdezni, hogy melyik Turóczi, micsoda, az én Turóczim? Az elegáns?! * :jc * — Sárbogárdi — kiáltotta a kalauz. II. Sárbogárdtól-Dombovárig — Tudod, — folytatta a panamakalapos — hogy nálam nem tartott sokáig, amig kijózanodtam a bohémségből. Nálunk Pesten nem intézmény, vagy kaszt a bohémség, mint Párisban, hanem gyerekbetegség. Valami bárányhimlő-féle. Nálunk ebből ki szokás gyógyulni. Hamar megkomolyodtam, folytattam a tanulmányaimat, a versírást végleg a költőkre bíztam s beállottam a bátyám ügyvédi irodájába. Most már én is elegáns emberré lettem. Sutba dobtam a nagykarimás kalapot és a félárbócra eresztett nyakkendőt. Kamgarnban jártam, mint a többi, duplagallért viseltem vékony diskrét nyakkendővel s cilindert nyomtam a fejemre. Gondot viseltem a fehérneműimre és a modoromra. A sógornémnak sok baja volt velem, amig leszoktam a tolvajnyelvről. Kigyógyultam abból, hogy a szobaleányt “öregemnek”, a szakácsnőt “angyalnak,” a hordárt “apám”-nak szólitsam. öreg uraknak nem mondtam többé: “pá” és a levélhordótól nem kérdeztem: “van-e levelem, mester?” És társaságba kezdtem járni. Ez jól esett csapszékekhez, orfeum-kávéházhoz és egyéb lebujokhoz szokott szivemnek. Ah, a finom, selyemruhás aszszonyok, a kedves fehérkeztyüs Kis Dongó dámák, a finom kis urileányok, \ a diskrét, előkelő tónus . . . Mint minden igazi lump, halálosan beleszerettem a szép, nyugalmas polgári életbe. És a modorom gyönyörűen megcsiszolódott. Úgy beszéltem a nőkkel, mint a Pailleron darabjaiban a grófok és a diplomaták. Ha rólam volt szó, azt mondták: — Jómodoru ember. Komoly ember. Végül arra kezdtem gondolni, hogy nősülni is kell. Boldog, szép családi élet . . . Nyugalmas otthon . . . És beleszerettem egy leányba. Az apja jómódú ember volt, magasrahgu hivatalnok a minisztériumban. Nagyszerű család. Úgy éltek, mint a grófok. Fehérkeztyüs inasuk volt, nagyon előkelő estélyeket rendeztek, melyen minden második ember méltóságos ur volt. A leányuk típusa volt a finom, kedves, jelentéktelen urileánynak. Zárdában nevelkedett és kis fehér kötényt viselt. Vattában nevelték, dédelgették. De bájos teremtés volt, valóságos kis hercegnő, sőt királykisaszszony. Komolyan szinte dacosan hordta a fejét, melyre diádéin kívánkozott. És a beszédje is komoly, csöndes volt. Maga volt a nyugalmas tisztaság, vagy mint költőkoromban tisztavizü, csöndes tó az erdő rej tekén. A dolgöm jól haladt. A leány nagyon szerette a társaságomat s hosszasan szoktunk beszélgetni. Másoktól hallottam, hogy komoly, karakteres embernek tart, akivel élvezet és tanulság diskurálni s akire minden apa rábízhatja a gyermekét. És boldog voltam. Egy napon, a jégen, — mert korcsolyázni jártam, quae mutatio! — azzal fogad a leány, hogy tegnap egy barátnőjénél megismerkedett egy Turóczi nevű fiatalemberrel, aki rögtön udvarolni kezdett neki. Most mosolyogtam. Azt gondoltam magamban: “Ezúttal én főzlek le, Turóczi, mert ebben a környezetben fütyülnek a te tiszta manzsettádra, aminél egyebed nincs. És még polgári komolyság dolgában is fölveszem veled a versenyt! Komolyabb vagyok, mint te, elegánsabb, jobbmodoru, bizalomgerjesztőbb.” — Roppant kedves fiú, — mondta a leány. Meglepődtem. — Ismerem, nagysád, — A Kis Dongó könyvtárából az alábbi könyveket tudjuk postafordultával küldeni: Alszeghi: Magyar nyelvtan ....... 1.00 A. Christie: Temetni veszélyes.... 2.00 A. Christie: Nyaraló gyilkosok .. 1.80 A. Christie: Poirot kéjutazáson.. 1.50 A grenoblei gyors ....................... 1.20 A két bálvány ...................... 1.20 Barát: Gyöngyharmat ............... 1.75 Bátori; Halál a szó'lőskertben.... 1.58 Berth: Istenkeresők ................... 1.50 Britt: Pikk és Pakk (gyerm.).... 1.50 Budapesti express ....................... 1.20 Csermely: örök Magyarország.. 3.75 Csíki: Eladó a délibáb ............... 1.50 Csűrös: Aranysas ....................... 1-50 Dénes: Sirontuli beszélgetés .... 1.50 Doma: Nagybotu Lőrinc ........... 3.00 Encyclopedic Cookbook (angol) (sok képpel) ............................. 4.00 Fekete papagály (regény) ....... 1.20 Fenyvessy: Kölntó'l-Rölnig ....... 2.00 Fenyő: Feljegyzések ................... 2.00 Fényes Tóth Olga: Nők a szovjet börtönben ............... 3.00 Fiala: Vádló bitófák................... 3.00 Fizi: Az orvos rendelte ...:......... 2.00 Girsik: Magyar multunk I-II.... 3.50 Gyilasz: Az uj osztály ............... 2.00 Habsburg: Döntés Európáról..... 1.50 Halász: Tatárok a szénatéren .... 3.50 Harsányi: Hungarian Rhapsody 5.70 Howard: Menni vagy meghalni 1.30 Howard: Az elveszett cirkáló .... 1.30 Hungarian Cokery Book ........... 2.00 Inyesmester (szakácskönyv) ..... 5.50 Ispay: Magyar föld és néprajz.... 3.00 Katekizmus .......................... 2.00 Katona: Bánk bán ....................... 1.25 Kenese: A fegyvertelen katona 3.00 Kenneth: Május Manhattanban 3.90 Kenneth: Randevú Rómában ..... 3.90 Kenneth: Holdfény Hawaiiban ... 4.20 Kenneth: Egy éjszaka Kairóban 3.90 Kerecseny: Vigyázat atomcsempészek ............................... 1.50 Kis Jókai E,: Lázadás ............... 2.50 Koszter atya: Lurkó ................. 3.00 Könnyű: Magyar am. Írod. tört. 4.00 Kővári: Szeresd Istenedet........ 1.50 Krúdy: Boldogult urfi-koromban 1.50 Kutasi: Szereposztás ................... 2.00 Kutasi: Holtvágány ................... 2.00 Lehullott a rezgő nyárfa (magyar nóta kották) ................... 2.25 Liszka: Szeszélyes április ......... 2.00 Madách: Az ember tragédiája. .. 2.50 Madách: The Tragedy of Man.... 3.00 Magyar helyesírási szótár ....... 1.50 Marschalkó: A világhódítók ..... 2.50 Málnási: A magyar nemzet őszinte története ..................... 4.00 Mikszáth: A két koldusdiák....... 1.75 Móra: Aranykoporsó ................... 3.70 Modern olasz novellák ................ 2.00 Németh: Iszony .................'......... 2.50 Nyirő: Uz Bence ......................... 2.50 Nyirő: A sibói bölény ............... 2.80 Országh : Angol-magyar, magyar-angol szótár (2 köt.) .... 5.40 Pohárnok: Földrajzi séták ......... 1.20 Pohárnok: A verhetetlen 11....... 2.00 Recipes to Remember (szak. k.) 1.00 Saint Exupery: A kis herceg..... 2.50 Sik: Dicsőség, békesség (imák.) 4.00 Szalay: Igazságok Középeurópa körül (2 köt.) .. 5.00 Szitnyai: Egyszer volt ............... 2.00 Szitnyay: őrzők a vártán ........... 2.08 Somogyváry: Virágzik a mandula ................................. 6.90 Somogyváry: És mégis élünk .... 5.80 Tamási: Áron a rengetegben... 1.75 The World Conquerors ............... 2.00 Tóth: Magyar irodalomtörténet fűzve: $4.25 — kötve ............. 5.40 Tóth: Tiszta férfiuság ............... 2.50 Torjai Szabó: Zenedélután a kétviz közt ............................. 1.50 Vajay: Elevenkő ......................... 1.50 Vajay: Szentelt berek ............... 2.00 Vajda: Egy lépés előre ............... 1.50 Vaszary: Tubák csodálatos élete 2.00 Vaszary: Macska felugrott az asztalra ..................................... 3.60 Vászary: Ketten Páris ellen..... 2.50 Vaszary: A szőkékkel mindig baj van ....................... 3.90 Wass: A funtineli boszorkány.... 6.90 Wass: A 13 almafa ................... 2.50 Wass. Antikrisztus és pásztorok 3.00 Wass: Tavak könyve ............... 1.25 Wren: A kék csillag ................... 2.00 Zsigray: Sugár-uti palota ......... 5.00 A könyvrendeléseket kérjük lapunk kiadóhivatalának címezni: KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17. Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk. — mondtam — és nagyon csodálom, hogy az ön tetszését sikerült megnyernie. Jelentéktelen, sótaian embernek tartom, A leány rám nézett: — Akkor nem ez az. — Turóczi Endre. — Igen. — Hivatalnok a Kereskedelmi Bankban. — Igen. — Hát persze, hogy az. Azt mondja a leány: — De nem olyan banális ember, mint maga mondja. Roppant eredeti ember. Mikor bemutattak neki és meglátta az aranyplombot a fogamban, azt mondta: “csókolom a plombját.” Most megint szédülni kezdtem. A leány folytatta; — Nem olyan közönséges tucat embei;, mint maguk. Ne* veletlen, rosszmodoru, folyton tréfál, semmit se vesz komolyan, a szobaleánynak azt mondja: “apám” és ;tőlem úgy búcsúzott, hogy “jobb erkölcsöket”! Csak bámultam. — Igen, — mondta a leány — sok rossz tulajdonsága van, de végre valami más, valami különös . . . Nagy, rojtos nyakkendőt hord, rendetlen, de zséniális, érdekes . . . — Turóczi ? — Igen. Most már kezdett bennem derengeni a dolgok értelme. Turóczinak itt is szerencséje volt a nők körül. Turóczi itt, ebben a polgári környezetben, bohémre játszotta magát. Néztem a leányt. Villogott a szeme, amikor Turócziról beszélt. Felragyogott benne annak a tűznek a világossága, ami lobbot vet a polgárleányban, mikor megérzi a bohémben a társadalomkivüliségnek és az édes rendetlenségnek, a szabadság okozta élet-ittasságnak, a gondatlanságnak, a filozófiává vált tréfának azt a csábitó hangulatát, amiben minden megvan, ami csak az ő zárdában nevelt szivét érdekli és izgatja. A pillantásával, a hangja reszketésével védte Turóczit a bourgeois társadalommal szemben, már az ő pártján volt, már szembeszállott volna érte az egész világgal, már Marlitthősnő volt, már szerette ... És nem csalódtam. Megtalálta benne azt, ami neki uj volt. Beleszeretett és hozzá ment feleségül. Most lenézéssel beszél a polgári társadalomról s úgy él a bankfival, mint Mimi Rodoipheal. Kis korcsmákban vacsoráinak és vasárnap kimennek a vurstliba. Boldogok s erről a boldogságról Turóczi' verseket ir egy szerényebb hetilapba. Ilyen az élet és ez volt az én esetem. Azaz jobban mondva, ez volt Turóczi esete. Vonj le belőle olyan konzekvenciákat, aminőket akarsz. * * * — Dombóvár! — kiáltotta a kalauz.
