Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-06-05 / 11. szám

2-IK OLDAL Kis Dongó 1962 junius 5. A láthatatlan ember Irta: H. G. WELLS A rendkívül izgalmas és fantasz­tikus regény érdekes változatok­kal szórakoztatja olvasóinkat. (Folytatás.) — Nem úgy éreztem, amikor dulakodtunk! ... Hol van? ... Ha felkelek, nem ütöm meg?... Ott? ... Helyes! Whiskyt? ... íme, itt van, hová tegyem? A szék recsegett és Kemp érezte, hogy valaki kihúzza kezéből a poharat. Ösztönszerüleg vona­kodva eresztette el. A pohár megállóit a levegőben. Kíván­csian és kétségek között bámult reá. — Ez hipnotikus befolyás! Máskép nem is lehet! Maga su­galmazza, hogy ne láthassák! — Ostobaság! — felelte a hang. — Hát akkor tiszta őrület! — Figyeljen reám! — Hiszen én bebizonyítot­tam ma délelőtt — kezdte Kemp, — hogy a láthatatlan­ságról szóló mese .. . — Ne törődjön azzal, hogy mit bizonyított be ma reggel: éhes vagyok — elégedetlenke­dett a hang — és az éjszaka hűvös! Fázom igy ruha nélkül. — Ennivalót? — kérdezte Kemp. A whiskys pohár kiürült. — Igen — szólt a láthatat­lan ember és letette poharát. — Adhatna egy hálókabátot! Kemp önmagában dörmögve ment a szekrényhez. Kinyitot­ta és kivett belőle egy használt 'skarlátvörös házikabátot. — Jó lesz ez? — kérdezte. A láthatatlan ember kikapta kezéből. A házikabát egy percig a levegőben lebegett, aztán szép rendesen begombolta ön­magán, majd illedelmesen le­ült a székbe. — Nadrág, harisnya, papucs is kellene, — szólt a hang kö­vetelőén, — majd pedig enni szeretnék. — Minden meglesz! Ez azon­ban a legőrültebb dolog, amit valaha életemben láttam! Kikereste a fiókból a kivánt holmikat. Azután lement, hogy kifossza az éléskamrát. Néhány darab hideg hússzelettel és egy jó darab kenyérrel tért vissza. Felrakott mindent egy kis asz­talra és ezt odatolta a vendége elé. — Sohase keressen kést — szólott a váratlan látogató. Egy husdarab felszállott a levegőbe és mohó rágcsálás hallatszott. — Szeretek felöltözködni, mielőtt asztalhoz ülök, — je­lentette ki teli szájjal a látha­tatlan ember. — Ugye különös szeszély? — Remélem, nem fáj a csuk­lója — érdeklődött Kemp. — Csekélység — válaszolt a láthatatlan ember. A sok különös és érthetetlen körülmény között az a leg­csodálatosabb . .. — Hogy éppen az ön házába törtem be kötésért. Ez az első szerencse, ami annyi baj után ért. Mindenképen itt szándé­kozom aludni ma éjszaka. Ön kénytelen lesz befogadni en­gem. Kellemetlen, hogy a szi­várgó vérem foltot okoz. Bosz­­szantó, hogy egy egész tócsa van itt. Láthatóvá lesz, amint megalvad. Csak az élő szövetet változtattam meg s azt is csak addig, amig elevenen műkö­dik ... Tudja-e, hegy már há­rom órája tartózkodom az ön házában? — Dehát mégis, hogy csinál­ta? — kérdezte Kemp. Ördög vigye el, ez az egész eset kez­detétől fogva érthetetlen! — Pedig egészen észszerű — válaszolt a láthatatlan ember, — egészen észszerű és világos. Átnyúlt az asztalon és magá­hoz húzta a whiskys üveget. Kemp még mindig érthetetle­nül bámult a mohón evő házi­kabátra. A gyertya fénye rá­esett a kabátba hasított szaka­dásra, keresztülsütött rajta és Szeretettel kérjük, ha hátralékban van előfizeté­si dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert la­punkat csak annak küldhet­jük, aki az előfizetési dijat pontosan megfizeti.-------------------------------------------------------1------------------­MÉG KAPHATÓ AZ 1962-ES ÉVI Históriás Kalendárium Az ízléses kivitelű, képes amerikai magyar naptár megrendelhető a “VASÁRNAP” kiadóhivatalában. Ára: $1.50. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE Youngstown 9, Ohio. j fénylő háromszöget festett a bal borda alá. — Miért lövöldöztek? — kér­dezte Kemp, ismételten az éj­szakai pisztolydörrenésre emlé­kezve. — És ki kezdte? És va­jon miért? — Egy hitvány bolond, akit hogy úgy mondjam szövetsége­semmé tettem. Átkozott gaz­ember! El akarta lopni a pén­zemet ... Sőt, el is lopta. — ‘ő is láthatatlan? — Nem! — Nos? — Nem adhatna még en­nem, mielőtt tovább beszélek? Éhes vagyok, fáj a sebem és ön azt akarja, hogy magyaráza­tokkal szolgáljak? Kemp felkelt: — De nem maga lövöldözött, ugyebár? — Nem én, — felelte a ven­dég, — valami bolond, akit so­ha sem láttam azelőtt, vaktá­ban lövöldözött. Mind nekem estek, néhányat jól összever­tem. Átkozott őrültek! Még éhes vagyok, Kemp! — Majd utána nézek, hogy mit találok odalenn. Attól fé­lek, hogy már alig akad vala­mi tartalék étel. Minekutána befejezte az ala­pos étkezést, a láthatatlan em­ber szivart kért. Leharapta a szivar végét, még mielőtt kést adhatott volna Kemp neki és csúnyán szitkozódott, mert a külső dohánylevél levált a szi­varról. Különös látványt nyúj­tott, amint szivarozott. A szája, orra, torka és tüdeje gomolygó füstfelhőként látszott, amint a füst közlekedett benne. — Valóságos áldás ez a szi­var, — mondotta valamivel enyhébben és erőteljesen ki­fújta a füstöt. — Szerencsém volt, hogy önre akadtam, Kemp. Maga segíteni fog ne­kem. Képzelje csak el, hogy éppen a maga fedele alá kerül­tem! Pokoli csávában vagyok! Azt hiszem, egészen beleőrül­tem. Szörnyű dolgokon men­tem keresztül. De most megva­lósíthatjuk minden nagy ter­vemet. Újból whiskyt és szódát töl­tött magának. Kemp felug­rott. Körülnézett és poharat hozott magának a tálalószobá­ból: — Hihetetlen az egész, de azt hiszem, azért ihatok! — Keveset változott Kemp az elmúlt évek alatt. A szőkék mindig egyformák maradnak. Hidegek és rendszeretők. Most azután majd együtt fogunk dolgozni. — De hát hogy vitte véghez? — érdeklődött újra Kemp, — hogyan lett láthatatlanná? — Az Isten szerelmére, hadd füstöljek nyugodtan egy keve­set. Aztán majd hozzáfogok, hogy elmondjam. De ezen az éjjelen mégsem mesélte el a történetet. A lát­hatatlan ember csuklója sa­jogni kezdett. Lázas volt és ki­­' merült. A gondolatai visszaván­doroltak a legutóbbi esemé-Orvosi receptre készítünk gyógy­szereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. nyékhez. A domoldali hajszá­hoz és a korcsmabeli vereke­déshez. Megkezdte a történetet! de újból abbahagyta. Szagga­tottan szidta Marveit. Gyor­sabban fújta a füstöt. Hangja ingerültté mérgesedett. Kemp nem tudott eligazodni azon, amit hallott tőle. — Félt tőlem, a hitvány, félt tőlem — ismételte többször a láthatatlan ember. — És min­dig meg akart szökni, folyton ezen járt az esze. Milyen őrült is voltam. — A bitang! — szólt közbe Kemp. — Dühös voltam, meg tud­tam volna ölni! — Honnan szerezte a pénzt? — kérdezte hirtelen Kemp. A láthatatlan ember hallga­tott egy ideig. — Nem mondhatom meg ma éjjel! Felnyögött és előrehajolt. Láthatatlan kezeire támasz­totta láthatatlan fejét: — Legyen józan, Kemp, az Isten szerelmére! — Kemp, — szólt majdnem suttogva, — már közel három napja nem aludtam. Csak el­vétve, néha szundikáltam egy­­egy órát. Most már aludnom kell. — Hát aludjon itt, átenge­dem a hálószobámat. — De hogy alhassak? Ha al­szom, az a gazember megszö­kik. Jaj! Egyébként mit törő­döm vele! — Mély az a lőtt seb? — Semmi az egész! Csak fe­lületes horzsolás. Irgalmas jó Isten, milyen álmos vagyok!... — Miért nem fekszik le? A láthatatlan ember mintha merően nézte volna Kempet. Majd lassan, vontatva mondta: — Mert nem szeretném, ha embertársaim álmomban elfog­nának! Kemp összerezzent. — Milyen őrült vagyok! —. kiáltott fel a láthatatlan ember s öklével lasujtott az asztalra: — Most magam sugalmaz­tam ezt a gondolatot önnek! (Folytatjuk.) JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetősrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555

Next

/
Thumbnails
Contents