Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-05-20 / 10. szám

8-IK OLDAL Kis Dongó 1962 május 20. AZ A JELE? Egy fő pártember ellenőrző körúton van Magyarországon. Autója elakadt s míg a sofőr jayitja, egy toprongyos cigány lép a megváltó párt képvise­lőjéhez és alamizsnát kér: — Hát nizse mán nácságos fipártur, hát álig ván ruhám, ázst ázs is májd leesik rulám. — Ugyan, — legyint az el­lenőrző — és ha leesik? ... Af­rikában meztelenül járnak az emberek... — Ná... ná...! Hát ezs igázs? — álmélkcdik a cigány. — Hát ábbá ázs Áfriká orságbá mán olyán hossu ideje ván népi­­demukrácsiá? ...---------------r) í> 9-.------------------­SKÓT KOCSIS Szakad az eső Londonban, egy gentleman odaint magá­hoz egy kocsit és megadja a ci­­met, hogy hova vigye. Útköz­ben veszi észre, hogy nem hoz­ta magával a pénztárcáját. Mit> csináljon? Ekkor megérkeznek, a gentleman kiszáll, és igy szól a kocsishoz: — Legyen szives, adjon egy szál gyufát, elvesztettem a ko­csiban egy aranypénzt. Alig, hogy a szavak elhang­zanak, a kocsis a lovak közé vág, és vad iramban elvágtat. MI VAN A ZSÁKBAN? A pesti vámnál egy zsákot cipelő falusi bácsikát állít meg a vámőr: — Mondja csak öregem, mi van abban a zsákban? — Rőfösáru — felel az öreg. — Akkor mehet. Alig tesz azonban emberünk pár lépést, amikor a zsákban lévő malac nagy szorgalommal röfögni kezd. — Hallja-e öregem — ugrik utána a vámőr,, — miért mondta, hogy rőfösárut visz? — Hát ez nem rőfösáru? — méltatlakodik az atyafi. — Hi­szen maga is hallhatja, hogy azt mondja: röf-röf.--------------j ------------­INKÁBB KÜLDÖTT! Brabáesné a Balaton mellett; nyaral és már a harmadik sür- i gönyt meneszti férjének, hogyl küldjön pénzt. Brabáes azonban a füle-bot­­ját sem mozgatja. Végül fele­sége feladja a negyedik táv­iratot: “Ödön, ha nem küldsz posta­­fordultával pénzt — akkor ho­zok . . .” KETTŐVEL ADÓS — Barátom, — szól egy meg­szorult fiatal ember ismerősé­hez, — nem kölcsönöznél ne­kem négy tallért? — Sajnálom, — viszonozta amaz, — csak kettő van ná­lam. — Mit sem tesz, — vigasz­talja a kölcsönkérő, — add át most az a két tallért, a másik kettővel legfeljebb adósom ma­radsz. Régi naptáraink már elfogytak! ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. —- Előfizetési dija egy egész j évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szó­rakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nó­ták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — ha­nem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: .................................................................................... Utca, box: .............................,<.................................................. Város: ........................,..........................'................................... Állam: ....................................................................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — Ehun is egy levél arru, hogy mijen ménkű nagy szöröntse ért esmeg engömet. Lyó egészségöt és hasolló lyó­­kat kívánok, nem ojat mint neköm van, mert ihol a nyájas tavaszi üdő lömelegitötte ru­­lam a szűrt, én bizony a zalsó dűlőre is annélkül möntem ki, mivelhogy fődet mértünk a zalsó dűlőn, oszt csak mikor béborult, akkor lyutott a zesz­­ömbe a régi mondás, hogy mig a kendörmag a zsákba a ze­­mbör is jaz ködmönbe mara­gyon, igy esött rám a baj. Valami három napig tsak el­­nyögdétsültem magamba, oszt magam szabtam mög a zorvos­­ságot is, hogy mondok a zany­­nyukomnak, valami könnyű ételt főzz neköm, tőtött káposz­tát, mög kis gyönge süt szalon­nát, vörös bort kéress a komá­iul, hát a koma adott is szíve­sen oszt ivott velem a betegá­gyam mellett röggelig, verra­­sztott valameddig bírta, aztán mög a ládára feküdt, de mán akkor féllábba kifelé állott a lélök belőlem, olan kutyávul vótam. Akkor a zasszony futtat a zorvosér, hát az mög is érköz­­ik délbe, összevissza tapogat, mög a nyelvem nézgéli, oszt aszondi no iszonnyatos nagy baj, nem tudom főkél-e ez még valaha. Avval nékiül oszt irigáli a retzeföt tsakugy sörtzög a tollúja. Aszondi Durbints sógor a doktornak, hogy tekintse mög mán a zü lovát is, ha mán itt van, mivelhogy az is dögrová­son van mint a falu bírája. A doktor körül szemléli a lovat, oszt annak is mögiri a retzeföt. — No, aszondi két nap mu­­va mögen ide nézők, addig mögválik, használ-e a zorvoss­­ág vagy sem. Avval ehajtat. A sógor a tarisznyájába tö­­szi mind a két retzeföt, külön a ló retzeföt. külön a zembör retzeföt, oszt elnosziti Kátsát a városba. A Kátsa mög is tér estire, oszt hozi a két üveg or­vosságot. — Mejik a zenyim? — kér­dezőm Kátsát. — Nem tudom, aszondi, tes­sék kiválasztani. — Hát, mondok bizonyosan eza nagyobbik, mer hogy ezön pötsét van. No, keserű is vót, mint a zát­­ok, de mán a hogy lötsuszaml­­ott, hát mingyán észrevöttem, hogy hasznosan tsikari a belső részemöt. Oszt akárhányszor' bévöttem mindig hasznosan tsikarintott égyet a berendezésemön. Harmadnapra ippög föl aka­rok keni, mikor bétsonsszan a doktor. Ahogy körültekint egy­­ször tsak össze tsapi jaz kezeit. — Aszondi, hogy micsoda üveg e zitten? — Mondok hát a zorvosság. — Ezt itta kend? — igy kaj­­áltctt rám. — Hát persze hogy eztetet. Hát tsak beleroskad a székbe oszt esmeg összetsapi a kézit, aszondi ezt én a lunak iiigál­­tam. Éppög akkor lépött be Durr­­bints sógor is, ráront a doktor, oszt aszondi, hogy aszondi: — Hová tötte kend a másik orvosságot? — Aszondi a sógor, béattam alovamnak, ö. m. a. f. oszt mög is döglött tüle. — No mondok, hát mögen csak neköm vót igazam ebbe is, hogy a két orvosság közül ki tuttam választani a néköm v­­alót, a tsikarintósat. Mejhöz hasonló lyókat kív­ánok. Göre Gábor, biró ur. ---------------------------­LASSÚ GONDOLKODÁSÚ Paczák ur vendégségben van Kesernyéséknél. Észreveszi ám egy idő múlva, hogy Kesernyés­­né egy kissé hűvösen viselke­dik velük szemben és bucsu­­záskor ezt szóvá is teszi Pa­­czáknak, mikor az előszobában kettesben maradnak. Paczák azonban vigasztalja Kesernyést: — Semmi az egész öregem. Tudod, az a helyzet, hogy a feleségem egy kissé lassú gon­dolkodású. ő majd akkor kezd örülni, amikor ti már elmen­tetek ... Hevesi dalok LAKOMA VOLT KOMÁÉKNÁL Csörren a telefon Felhívott a koma, Aszongya volt náluk Ménkű nagy lakoma. Evett is mindenki Amennyi beléfért, Bizony, hogy nem kellett Menni segítségért. Megmondta őszintén: Ő is annyit evett, Hogy a gyomra végül Csak hogy ki nem repedt. Az Esvány sógort is Csak megnézni kéne: Füliből lógott ki A nokedli vége. Hogy komám elmondta Ezt a nagy lakomát: HEVESI-hez hívtam Bort inni, menjünk át. És nehogy elrontsa Jó komám a gyomrát, Sűrűn iszogattuk HEVESI jó borát. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit. Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents