Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-12-05 / 23. szám

8-IK OLDAL

Kis Dongó

1962 december 5.

A SZERENCSÉTLEN LÓ

Élt Párisban egy komikus, ki nem léphetet a szinpadra, anélkül, hogy egyet vagy mást szerepében nem levő csípős gúnyaival meg ne támadjon. Eleinte szerették, de később boszszankodott rá mindenki. Ekkor a rendőrfőnök meglátogatta őt és igy szólt hozzá:

— Tudja ön, hol van a Bastille börtön?

— Elég hírre kapott. Ott lakott hosszú ideig a “vasálarc” és ikertestvére XIV. Lajos rövid ideig. Voltaire pedig nem egy palack pezsgőt fogyasztott el benne.

'— Jó, hogy ismeri; he belé találköltözni, nem jut idegen helyre.

— Oh ez nagy megtiszteltetés volna rám névé, de nem tudom mi által érdemelhetném meg?

— Hagyjon föl az improvizációkkal, mert becsületemre fogadom, ha valakitől a színpadon még csak egy hangot hallok, ami nincs szerepében, azon percben a Bastille-ba küldöm.

Ez idő óta egy élcét sem lehetett hallani a komikusnak.

Történt azonban, hogy a “Bájital”-t adták, mely operában egy ló is fellép a szinpadra.

A komikus a bámuló nép között volt, s midőn a doktor a legsebesebb nyelvpörgéssel bájszereit ajánlgatta, a ló nagyot nyerített.

— Szerencsétlen! — kiáltott föl a komikus, veszve vagy! Ez nincs a szerepedben ... A

rendőrfőnök rögtön börtönbe zárat, ezt nekem ünnepélyesen megfogadta.--------0 § ----------MIÉRT DOLGOZIK A PARASZT SOKA?

Mikor Krisztus urunk a föl- ;

, , I

dön járt, Peter ara kerte, hogy I a parasztoknak ne kelljen j olyan sokat dolgozniuk. A sokj esdeklésnek lett is eredménye, mert Krisztus urunk megen- j gedte, hogy a boldogulásukra J legyen elég ezután két órai munka. Nyomban útnak is indította Szent Pétert ezekkel a szavakkal:

— Eredj el és mondd meg az embereknek, hogy ezután csak öttől hétig dolgozzanak.

Szent Péter hajnalhasadtára a földön termett. Ám a jó hir- j rel már az első faluvégen megfeneklett, mert a megörvendeztetett parasztok dehogy eresztették volna tovább, mig jól be nem pálinkázott. Mikor aztán mégis odáébbállott, pityókás fejjel nem azt jelentette, hogy öttől hétig, hanem, hogy héttől ötig dolgozzanak.

ÖRÖK IGAZSÁG

Mátyás király szava járása volt: Három dolgon nincs mit kapni: az újra forralt levesen, a kiengesztelt baráton és a szakállas asszonyon.

GONDOLJON AZ ÓHAZÁBAN SZENVEDŐ VÉREINKRE!

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága.

A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szórakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nóták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára.

Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van.

Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — hanem szórakoztatás.

Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!”

— ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! —

Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan

Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni:

Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ...........

Nevem: .....................................................................................

Utca, box: .................................................................................

Város: .......................................................................................

Állam: .......................................................................................

— Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. —

Göre Gábor bíró úr levelei

MÁS

Olvassuk ám régei a zujságba, hogy a tribün keresőit portéka, mondok a zannyukomnak:

— Vögyünk tán mink is hát ojan tribünt, mert az valami ügön jó lőhet.

Katufrék sógor is óhajtotta az tribünt, mivel hogy ü is szereti a jókat.. Mer aszondi, ha pénz is adnak érte a zidevalósiak, mán az tsak valami lyóféle portéka lőhet.

Mán aszcndi a zannyukom, — Isten őrizzön bennünket minden bűntől, de legalább az tribüntől, aki valami pesti bűn lőhet.

— Mán mondok egy bűnnel több vagy kevesebb nem dönti föl az szekeret.

— Nem nekünk való no.

— Hallgass mondok, aminek ára van, bötse is van annak.

Egy szótöbbséggel leszavaztuk a zasszont, azután bealkalmatoskodtunk az botba. Mondok:

— Van-e itt ojan vétők?

— Mitsoda vétők — kérdözi a zur.

— Olyan tribünvétök,— magyarázom neki.

— Van, aszondi. Avval előpörtzent az fij ókból holmi bilétás tzédulákat és aszondi 10 pöngő.

— Mondok tisztőtt ur, minek a?

— Aszondi állhat kend vele.

— Állhatok-e?

— Állhat aszondi ameddig tetszik.

— Mondok nem vagyok bolond, hogy pénzér ájjak, mikor ingyen is állhatok.

Hát ilyen gorombák a pesti urak, hogy aszondi kifelé paraszt és az hátam alá lódította az talpát. No mög is forgattam mán a botomat a felyem fölött mer mögtanitottam vóna bötsületre, ha az röndér oda nem lyön.

Hogy osztán fölvirrattunk a lyubélenyos napra, oldalba taszítom a zannyukomat, mög Katufrék sógort is mögéntem a lábommal.

— Tzoki föl mondok, ébregyetök az nagy napra! hát nagy ásitozva föl keltek.

Mingyán mögfésüköttünk és mögmostunk a lábunkat. A zannyukom a zünneplős kendőjivel ékesitötte föl a fejit, én is a zünnepi gátjába igazítottam bele magamat. Katufrék sógor uj pipaszárat vásárolt.

Annyi vót a zászló a zuccán, hogy ötven követválasztást ki löhetött vóna fcelüle állitani.

— Mondok a zópérás komédia előtt, üjjünk mán föl annak a küvé változott asszonyi állatnak a hátára.

Föl is segitött előre a sógor, azután mög a zannyukomat, de a röndér ránk káromkodott, hogy aszondi nem lu az se nem díván.

— Hát akkor mondok, minek ez ide, ha ülni se szabad rajta?

— Aszondi a röndér, mönynyenek át kendtök az budai oldalra, ott jobban láthatnak mindönt az högyrül.

Mögfogattuk az tanácsát, oszt akkor láttuk a Dunát is. Hát annál nagyobb vizet se láttam soha életömbe. Hidak is vannak rajta épületös szép nagy hidak. Egy palotán azt is láttuk kiírva, hogy Rudas fürdő. De mondok én bizony nem fürdők többet itten.

Jöttek aztán az urak sorjába lóháton. Gyütt az kiráj is egy sárga hintóba, de se korona nem vót a fejibe, se palást rajta, se gombos bot a kezibe, tsak olyan vót, mint valami öreg katonatiszt.-----------.-5 ő ----------AMI BIZTOS, BIZTOS

Mr. Segismund kegyetlenül berúgva kerül haza. Azonban nemcsak a járása volt bizonytalan, hanem a bennelévő az a tudat is: hogy vájjon ő most tényleg otthon van-e?

— Ami biztos, biztos — büförögte magában, és ezzel felhívta a telefonközpontot:

Halló, központ?! Itt 00-000, itt Mr. Segismund beszél? . . . Igen? Köszönöm ... Akkor rendben van. Csak azt akartam tudni, hogy valóban itthon vagyok-e.

Hevesi dalok

NE CSAK MUNKÁRA

Ne csak munkára vess gondot S ne tégy magadból bolondot. Sok beszédnek sok az alja; Bölcs a badart nem hallgatja.

Ha olvasgatsz a Dongóba: Gondolj néha Írójára.

Ne sajnáld a dollárt tőle,

Hagy a sok gond meg ne ölje.

Búval, gonddal, hogy írhatna Jó vicceket a Dongóba;

Azért küld el te is végre:

4 dollárt egy egész évre.

Száz szónak is egy a vége: Hevesihez menni kéne.

Akinek jó kedve szottyan, Hevesiékhez betoppan.

Ott mindig szívesen látnak, Mint jóbarátot fogadnak.

Ott a nép jól érzi magát,

Ha isszák Hevesiék borát.

Hevesi Cafe

Angyal Ernő és Semperger Gyula tulajdonosok.

8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit. Michigan