Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-11-05 / 21. szám

8-IK OLDAL Kis Dongó 1962 november 5. Göre Gábor biró úr levelei fczL MARIA TERÉZIA egyszer megkérdezte az egyik táblabirótól: — Igaz-e, hogy a peres fe­lektől ajándékokat szokott né­ha elfogadni? — Felséges asszonyom, ez rágalom, — válaszolta a ki­rálynőnek, — de ha mégis na­gyon kényszeritenek rá, elfo­gadom az ajándékot, mindkét féltől, — részben azért, hogy egyik fél se nehezteljen meg, részben azért, hogy egyik fél­lel szemben se legyek részre­hajló. A királynő mosolygott a ki­jelentésen és nem büntette meg az őszinte táblabirót, sőt abban a megtisztelő kitünte­tésben részesitette, hogy őfel­ségével kártyázhatott és alatt­valói illendőségből — el is ve­szíthette aranyait, amit peres feleitől kapott.---------------------------------­KÖRÜLBELÜL Deák Ferenccel kapcsolatos eseménynek tulajdonítják a “körülbelül” szójátékot, holott az Nyáry Pálnak volt az ötlete. Egy fiatal politikus össze­cserélte Nyáry kalapját a ma­gáéval, de tévedését csak ak­kor vette észre, mikor már a kalap a fejé volt. — Nini, urambátyám — mondta, — nekünk körülbelül egyforma fejünk van. — Körül meglehet, de be­lül? Már azt tagadom! — mo­solygott Nyáry Pál. FELTÁMADÁS Kozma Sándornál, a fertenc­­józsefi idők hix-es koronaügyé­szénél, gyomai főszolgabiró ko­rában, egy különös vallási szekta küldöttsége jelentke­zett. Arra kérték, engedje meg nekik, hogy egy igen jámbor és igen buzgó hittesvérüket, aki Jézus Krisztus halálával szeretne meghalni, a közelgő nagypénteken, a városvégi Kálvárián megfeszithessék. — Rendben van jóemberek, — mondotta Kozma, — csele­kedjenek jámbor hittestvérük akarata szerint, de annyit elő­re megmondok, hogyha har­madnapra fel nem támad, va­­lamennyiüket felakasztatom.------ -------­A BÉLYEG Annak idején, Ugrón Gábor, Wekerle Sándor miniszterel­nök leghevesebb ellenfele volt. Egyszer alaposan megtámadta a kormánysajtót, mire Weker­le felállt és tiltakozott az el­len, hogy Ugrón ráüsse a kor­mánypártiság bélyegét az em­lített hírlapokra. — Vannak olyan bélyegek is, amik nem megbecstelenítők! — jelentette ki magas pátosszal Wekerle. Mire felcsattant Ugrón Gá­bor bölény hangja: — De azt a bélyeget is há­tulról nyalják! A szerkesztő üzeni Küldje be rokonának, barát­jának vagy ismerősének címét és mi ingyenes mutatványszá­mot küldünk részére. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szó­rakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nó­ták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — ha­nem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: Nevem: ................. Uj előfizető: Utca, box: Város: .... Állam: — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. OSZTÉG ÍGY VÓT TOVÁBB Egy nagy kertbe eröszötöt­­tek be bennünköt, ahun sem­mit se láttunk, csak két nagy tyükröt. A zannyukom miny-án oda is kanyarodik de alig néz bele, látom ám, hogy majd hanyatt esik, úgy elhüköl. — Mi lett belülem! aszon­­di rémülten, oszt csak tapoga­­ti magát körül, a hasát is a fe­­jit is. Lépők oda én is, hogy mi a balya? hát ahogy bele peslan­­tok véletlenül a tyükörbe, a másikba, tsak kiesik a birói páltza a kezembül, hogy Egek, mondok, de lesoványottam P- estön, pedig csak két napja va­gyunk itt. No, elszomorottam, hogy mondok éngöm se választanak mög többet bírónak, ha meg­látták, hogy milyen gebe let­tem. De ahogy nézőm a másik tyükröt, mitül ijett mög a fé­leségűm, hát öccörre mögvidá­­multam, mert abba mög ojjan kövér vótam, hogy a báró ur­nák a legkövérebb Gyors hí­rű gyesznapa is elszégyenülhe­­tött vóna mellettem. Dehát eccöribe mögértéttük azt is, hogy hamis a két tyük­­ör, tsak palykosság erányába van odahelyözve. Bejjebb aztán valóságosan mögtanáltuk a paraditsony kertöt, benne a sok tsuda ál­latot, oroszleányt, élőfánkot, ergét, egy hejön mög a zsirfa nevű állatot is, annak mög olyan menydürgős hosszi vót a nyaka, hogy a viz hidegön soha a gyomrába nem érközik le annak. Mán kifelé kanyarottunk, mikor eccör tsak ráakattunk a malyom urfiakra is. No majdhogy nem lyónapot köszöntem nekik, mert a leg­­nagyobbik épp ojan vót, mint­ha ifiur lett vóna, még a füle is úgy állott, no fene vidám népség, föl alá táncoltak az nyaraló kerítésén. Oszt illetlenül vitsorogtak, mondok ebadta, hogy nevetik a falusi embört. Tsak egy öreg malyomba vót annyi bötsület, hogy hozzánk ballagott, oszt kinyújtotta né­­köm a kézit. No mög is szorítottam ma­gyarosan, de az is tsak tele­­rugta porral a szömünket. Aztán a medvéket is mög­­tapasztaltuk. — No sógor, mondok, ezt jól körül tapasztajjuk, mivel­hogy ez termi a fekete tzukrot. Aszondi a sógor, kapkogy­­gyunk mán föl égy marékka, ha mán itt vagyunk. Sf' Szőttünk is belőle valame­lyest, hogy mondok, az gyerö­­köknek itthon széjjel osztjuk, de még nem vót mögkemény­­ödve, hát ott hattuk.---------------------------------­PEISISTRATOS (Kr. e. 6. századból) Athén tiranossza előtt egy­szer panaszkodott a felesége, hogy egy ifjú, ki leányukba szerelmes, az utcán találkozva, leányukat megcsókolta. Fel­szólította tehát férjét, hogy bosszulja meg az ifjú cseleke­detét. Mire Peisitratos mosolyogva felelte: — Mit csináljunk akkor az­zal, aki gyűlöl minket, ha ár­tani akarunk annak, aki sze­retettel van irántunk? GONDOLJON az Óhazában szenvedő véreinkre! Hevesi dalok Elég a munka terhe mára, Ne busulj a világ során; Gyere komám tölts a pohárba S hörpintsük ki azt szaporán. Ne bánd, ha majd a világ Korhelynek is nevez; Igyon vizet a béka vérü! De a józan azért mégsem ez. Ha kisül, hogy öreg barátod Örül,, ha bajt okoz neked: Igyál! Ne legyen más barátod, Csak aki bort iszik veled! Hajszolja csak más holt­fáradtan A változékony szerencsét, Legyen csak más a pénznek rabja: Lesve a dollár csengését. Én mindig vigaszt találok s felfrissülök A HEVESI-féle bárba, Ahol a legjobb bort ihatod S nem kerül az csak pár dollárba. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit. Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents