Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-10-05 / 19. szám

I

8-IK OLDAL Kis Dongó

Göre Gábor biró ár levelei

EMMEGMÁS

Olvassuk másnap a farra ragasztott ulyságokat, oszt ott tünődünké hogy ki lőhet za a Storogóf Mihály, aki mindtétig utón van.

Föligazitotak a szinház pallására, minekutánna 20 garajtzárokat a kösségé adójábul lefüzettünk. Hát ettzör csak előáll ám egy köptzös ur odale, oszt aszondi, hogy ü a Storogróf Miháj.

— Hát ez a ? — mongyuk, — nö dörék ur.

Aszondi neki a tiszt:

— Ihol a levél, eriggy el vele Zirkutz városába.

— Hohó, — mondok, nem azér fizettünk, hogy a zur elküggye, Küggye a levelet postán.

— Foggya bé a száját, igy ripakodik rám az röndér majd előkerül a még.

— Lasabban! mondok.

Hát aztán tsakugyan elő is került. Sok mindönféle nép között forgatt, közbe a medve is rátámadott, de ü hamarosan elbánt vele. No mondok, ez hát embör!

■ De aztán sok gézengúz tatár közé keverödött, oszt aszondi a főtatár, vakujj Miháj. No terötöttit ki akarták vágni a szömit.

— Mondok vakujj ám kutyafej ü tatár magad!

Aszondi a rőndir, hallgassak.

De mán akkor engöm kivert a veriték, oszt leharsogtam a padlásrul, hogy mondok:

— Ne haggya magát Mihály uram!

Hát bizonyosan szét is vágott a kutyafejü tatárok között, de mán akkor bennünket az röndér kieröltetött.

Igazis, minekutána olvastuk a zuj ságba, hogy 100 aranyat egy pesti bóhájér és hogy aztatat Blanu Dávid füszerkereskedő fizeti mondok hát Katufrék sógornak, no gyesznó nagy a szöröntsénk a zeste ketőt is foghattam vóna, ha én azt tudom, hogy pénzt adnak érte, el nem erüsztöm. De ki is gonduna ijet, hogy a pesti bóha aranyat ér. Aszondi a sógor, találunk még ottan ne busujjon kend. Nem szóltunk a szállásadó szabónak és tsa kugy titokba szorgalmasan vadásztunk mind éj tőn által a budaji üres vizesüvegbe. Mondok, itt az alkalom, hogy möggazdagoggyunk. Másnap aztán, mikor elkeztük kiolvasni az eleven pesti bóhákat a Blau Dávid ur asztalára, hát lám, milyen hutzutok a zurak, nem

Szeretettel kérjük,

ha hátralékban van előfizetési dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfizetési dijat pontosan megfizeti.

hogy 100 aranyat adott vóna,; hanem még a fejünkhő verte a keserves vizes üvegöt.

A MEGFEREDŐZÉSRŐL SZORZOTT TAPASZTALAT

Dühesztő gyesznő meleg vót aznap, bözzög mögörültünk, hogy véletlenül rátanáltunk a városligeti erdőre.

Egyször tsak mögláttyuk a nagy tavat is.

— Füröggyünk, mondok.

— Föröggyünk — feleli rá Katfurék sógor.

Aszondi a zannyuk, hogy ü nem füdik, mert urak járnak erre.

— Nem bánom én, mondok, ha lyárnak is. Mire való a viz, ha nem arra, hogy füröggyön benne a magyar? Tsak füröggy te si, mondok, otthun majd mögszárithatod a züngödet.

— Hát mink? tűnődik Katufrék sógor.

— Mondok, hát sógor, mink ketten a zsebkendővel felejjünk mög a zilledelömnek. No hogy igy elkészültünk, Katufrék sógor fejjel ugrott a vizbe, mint a ketskebélka, úszkált is nagy vigan.

Tettzött a fürdés mind a hármunknak. A zannyukom mögdörgölte a szalonnámat az hátam közepin, az fejemet egy párszar a vizbe is mártottam, mint a katsa. Mikor azután kiszorongottam az szömömbül, fülembül a vizet, látom, hogy sok ur, mög sok fehérnép nyözsög ám a parton.

Ránk hujánt egy katona formájú ur:

— Hé parasztok!

— Paraszt ám a zöregaptya, mondok, és hivatalos szöméj vagyok.

— Aszondi, kifelé a vizbül.

— Mondok, nem azért gyüttünk bele.

— De aszondi, ez a viz nem arra való viz nem arra való viz, gyüjjenek ki rögvest, de mingy ár tüntént.

— Mondok tán a magáé? Ne verjön ojan tsudát. Inkább rúgja maga is a tsizmáját, ohzt gyüj jön közibénk.

Nagyon ránk mérgesödött. Utójjára is főkapkotta az ruhánkat.

— Vüszöm aszondi, mind.

—Tyü a zárgyélusodat, mondok, ezért betsukatlak, te tolvaj, mivelhogy én biiró vagyok.

iK a vizbül! Utána mind a ketten a sógorral.

— Fogják mög azt a zembört!

Akkor mögáll, mögfordul.

No, aszondi, mars be a dutjiba, mer rögvest összeapritlak a kardomval.

Hát ilyen tsufságot tseleköttek velünk.

Mondok is az birónak:

— Tisztőt ur, egyféle hivatalosak vónánk, vagy mitsoda, mivelhogy én is biró ur vagyok.

— Aszondi antul rosszabb, mivelhogy kentök szöméröm ellen vétköztek.

— Én-e?

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága.

A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szórakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nóták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára.

Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van.

Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — hanem szórakoztatás.

Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!”

— ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! —

Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan

Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni:

Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ...........

Nevem: .....................................................................................

Utca, box: ................................................................................

Város: .......................................................................................

Állam: .......................................................................................

— Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. —

1962 október 5.

De tsak erősködött.

Hát tisztőt kösség, a lőtt a vége, hogy a pesti biró tiz pöng őf or intőt zsarolt rajtam azér a kis feredőzésér.

— No mondok, hét esztendeje nem füröttem, de nem is lát engem töbet fürönni senki ember fija!---------------------------------ILYEN ORRAL?

Kohn 25 éves házassági évfordulójuk alkalmával feleségét egy beszélő papagájjal lepi meg.

Felesége távollétében titokban beviszi a kalitkát a szobába, felakasztja az ajtóval szemben, aztán leveszi a kalitkát bori tó takarót, hogy a madár beszélhessen. Aztán mint aki jól végezte dolgát beül egy fotelbe és várja felesége hazaérkezését.

Kis idő elmúltával megérkezik Záli.

A papagáj egy ideig nézi az asszonyt aztán megszólal:

— Du Jude, Du Jude . . .

Záli, aki mindig vágyott egy

papagájra, most mégis megdöbben és felháborodva szól az urához:

— Nü, te hoztál nekem ez a madár, aki egy antiszemit.

Kohn egy ideig nézi a madarat, majd megnyugtatva szólt az asszonyhoz:

— Ez antiszemit, — egy ilyen orral?

GONDOLJON AZ ÓHAZÁBAN SZENVEDŐ VÉREINKRE!

Hevesi dalok

BUBÁNATOS AZ ÉN SZIVEM

Bubánatos az én szivem miattad,

Mert a szivem, szegény szivem megcsaltad.

Hej pedig, hogy hittem a te szavadnak,

Pici, piros, csókot adó ajkadnak.

Gyötrődésben, bánatomban mit tegyek?

Legjobb, hogy ha HEVESIHEZ elmegyek,

Megvigasztal Cafejába jó bora,

Gyere velem, igyunk együtt, cimbora.

Zene mellett, bor mellett azt gondolom:

Minden kislány, az én kedves galambom.

Mily szerencse, hogy a hegyen bor terem,

Mert mig iszom, nem gyötör a szerelem.

Hevesi Ferenc

a Hevesi Cafe tulajdonosa

8010 WEST JEFFERSON AVE.

Detroit, Michigan