Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-10-05 / 19. szám
4-IK OLDAL 1962 október 5. Kis Dongó KIS DONGÓ — CLEAN FUN The Only Hungarian Comic Paper in the U. S. Editorial and Publishing Office: KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan Editor & Publisher LOUIS BEDY szerkesztő és kiadó. Munkatársak: E lap minden olvasója. Published every 5th and 20th of each month. Megjelenik minden hónap 5-én és 20-án. Subscription price one year $4.00. — Előfizetési ára egy évre $4.00. Second class postage paid at Detroit, Michigan. Mesél az ágotai csárda A régi világban, Karcag határában állott az Ágotai csárda, Rózsa Sándor egykori hires tanyája, amelyre igazán ráillett az öreg csárda meghatározás. Mikor lebontották, testvérek között is megvolt jó 150- 200 esztendős. Amikor építették zárdának készült. A tizennegyedik század elején rakták le az alapjait, hatalmas, szinte megmozdithatatlannak tetsző termésköveket. Csaknem kétszáz esztendőn keresztül éltek itt a karcagi határban a kegyes apácák, a sok viszontagság közepette, hiszen a törökök gyakori látogatása sokszor támasztott veszedelmet. A kolostor végül megszűnt, és a viseltes, rossz állapotban lévő épület ott marad gazdátlanul. Az eső paskolta a szél cibálta, vihar tépte — elhagyottan, magányosan pusztult tovább. Az országúton, mely Pestről Debrecenbe vezetett, mindig nagy volt az élet. Sokan utaztak, sok vásáros járt ezen az utón a környékbeli vásárokra s egy ilyen vásáros utazás alkalmával támadt az az ötletey egy élelmes embernek, hogy az omladozó épületből csárdát épittet az ut mentére. A régi anyagból újjá építették az épületet és a forgácsos cégér a szélben lobogva hirdette, hogy érdemes megszakítani az utat, jó kosztot kap a vándor s ha mulatni való kedve van, akkor előkerül egy vén cigány is és huzza a nótákat, amilyet a vendég szeret. Később a vasút kiszorította a kocsin való utazást, az Ágotai csárda vendégsége is megcsappant. De jöttek uj vendégek! A szabadságharc utáni időkben nagyon elszaporodtak a szegény legények, betyárok, akik elsősorban az olyan helyeket szerették, amely kívül van a falun, városon. Az utszéli csárdákban érezték jól magukat, amelyek ablakából jó messzire elláthattak. A betyárok az ágotai csárdában is jól érezték magukat. A padláson bőségesen volt a jó foghagymás és paprikás szalonna, a majorannás kolbászból is akadt. A pincékben meg hatalmas hordókban pihent a könnyű savanyu bor és a piros kadarka, egy-két szép lány is akadt igy aztán minden együtt volt, ami a jó mutatáshoz kellett. Rózsa Sándor is elvetődött az ágotai csárdába. A betyárvezér, akit a romantika színes fályolával vettek körül, két helyen érezte jól magát: a keceli és az ágotai csárdában. A betyárvezér, a “puszták királya”, ahogy szívesen nevezte magát, 1857-ben került először pandurkézre. Május közepén vitték be a szegedi várba és megindult a nagy munka, hogy a bünlajstromát öszszeállitsák. Hosszú nagy munka volt. 1859 februárjában került sor a tárgyalásra és februárban halálra Ítélték. Ferenc József azonban a kötéláltali halál helyett életfogytiglani börtönnel büntette. Rózsa Sándor raboskodott Péterváradon, Theresianstadtban és végül Kufstein várában, ahonnan Teleky Blanka grófnő szívós és lelkes közbenjárására szabadult ki 1868 áprilisában, miután Ferenc József már előzőleg, 1865-ben tizenötévi fegyházra csökkentette az életfogytiglani büntetést. így is tizenegy esztendőt töltött a börtönök kazamatáiban és a hetyke, délceg betyárvezér megöregedve, megrokkanva, megőszülve került vissza az Alföldre. Rózsa Sándorból — Sándor bácsi lett. A betyárságot azonban nem adta fel. Hiszen az volt a baj Rózsa Sándorral, meg az embereivel a szabadságharc alatt is, hogy nem tudták megtagadni önmagukat. Kossuth amnesztiát biztosított a számukra, az amnesztialevelet egy fiatal, kékszemü nemzetőr: Jókai Mór vitte el a keceli csárdába. Rózsa Sándor megalakította a szabadcsapatát, amellyel azonban nemcsak az ellenség ellen harcolt derekasan, hanem vidáman fosztogatta a falvakat, városokat. Vetter tábornok Rózsa Sándor délvidéki szereplése után erélyesen követelte, hogy a betyárvezért állítsák haditörvényszék elé és lőjjék főbe. Rózsa Sándor megmenekült ettől a sorstól, de fel kellett oszlatnia szabadcsapatát, a szabadságharc nem kért az ilyen támogatásból. És amikor visszatért a tizenegyesztedei raboskodás után, ötvenötesztendős fejjel sem tudott lehiggadni, hogy beüljön valamelyik tanyára, kényelmesen elpipázgassa hátralevő éveit. A vér nem válik vízzé, bár a szándék meg volt Rózsa Sándorban a javulásra. “Betyárból lesznek a legjobb pandúrok” elv alapján pandúr akart lenni, de nem sikerült. És amikor újra köréje sereglettek a régi cimborák Jöttek a puszták szegénylegényei a kiszabadult vezérhez, körülvették és lelkesedtek érte, Rózsa Sándor nem tudott ellentállni a múltnak. Megint élére állt a betyárseregnek, amelyben ott voltak a saját testvérei is: András, Jakab, János, és József, meg mások. A keceli, ágotai, szentlászlói csárda volt Rózsa Sándor és betyárjainak kedvenc tartózkodási helye. Ha készültek valamilyen kalandra, a csárdák valamelyikében jöttek össze, a vállalkozás előtt, itt töltötték magukba a bátorságot, a kaland után megint csak valamelyik csárdában találkoztak, hogy kipihenjék a fáradalmakat és osztozzanak a zsákmányon. Érdekes volt, hogy ezekben az alföldi szegénylegényekből kikerült betyárokban — akiknek élete mindig az egyszerűség volt, — csodálatosan kifejlődött valami gavallér gesztus. Az ágotai csárdában egyszer valami felséges halpaprikást tálaltak Rózsa Sándornak meg a legényeinek. Utána a vezér ötszáz forinttal bélelt bukszát dobott az asztalra. De volt az ágotai csárdában komorabb mulatság is. Ide csalta egyszer Rózsa Sándor az embereivel a hatalmas erejű Rádi Imrét, akinek roppant erejéről hét határban csodákat meséltek. Ez a Rádi Imre hetyke kedvében egyszer csúnyán megsértette Rózsa Sándort, aki maga is nagyerejü, kemény ember volt, ezzel a parasztóriással azonban mégsem mert szembeszállni. Elvörösödött, nyelt egyet, s aztán elraktározta magában a sértést. Sikerült is becsalni egyszer az ágotai csárdába, ahol leitatták, utána pedig Osznovics Iván és Ballangó Kis Péter hurkot vetettek a nyakába és megfojtották. Rózsa Sándor egyszerű, de ravasz, okos ember volt. Maga megelégedett mindig a tervezgetéssel, sőt sokszor még idáig sem ment el, csak ügyes számítással rávezette az embereit, hogy mit kell csinálni — és a munka elvégzését is rájuk bízta. A nagy rablásokban, gyilkosságokban nem vett részt, megelégedett az őrtálló szerepével. Ennek köszönhette, hogy amikor újra elfogták, megint megmenekült a halálbüntetéstől. Ugyanakkor azonban hét emberét, a tervek végrehajtóit, bitófára húzták. A hetvenes évek küszöbén alkonyult be a betyároknak. Olyan szertelen volt már a garázdálkodásuk, hogy az Alföldön megszűnt minden jog- és vagyonbiztonság. Mig végre a belügyminiszter Ráday Gedeon grófot küldte le, hogy teremtsen rendet, aki a ravasz, keménylogikáju Laucsik Mátéval meg is oldotta a nehéz feladatot és rendet teremtettek a Duna-Tisza közén. Elsőnak Rózsa Sándort kerítették kézre. Nem erőszakkal, hanem ügyességégel, ravaszsággal. A betyárvezér kedvesénél elhintették a hirt, hogy a grófnál a csendbiztosi kinevezés várja Rózsa Sándort. És a betyárvezér, akinek kitűnő kémszervezete volt és tudta, hogy Ráday gróf megbízatásával befellegzett a betyárvilágnak, kapva-kapoU ezen a lehetőségen, mint a gyanútlan kis egér a szalonna szagára besétált a kelepcébe. Egy reggel beállított Ráday gróf lakására, aki megerősítette, hogy valóban szó van a csendbiztosságról, sőt már meg is van a kinevezési okmány, fenn a várbeli hivatali szobájában. És Rózsa Sándor elment a várba, ahol a kinevezési okmány helyett a börtönszoba várta. A nagy betyárperben 1872 december 14-én hirdették ki az ítéletet. Előzőleg Rózsa Sándor emberei közül hetet már felakasztottak ,most a többiekre került a sor: ezek börtönbüntetést kaptak. A vezért életfogytiglani börtönre Ítélték és a következő napon már útba is indították Szamosujvárra. Itt halt meg két évvel később. így mesél a múlt, az ágotai csárda romjai felett... MÉG KAPHATÓ AZ 1962-ES ÉVI Históriás Kalendárium Az ízléses kivitelű, képes amerikai magyar naptár megrendelhető a “VASÁRNAP” kiadóhivatalában. Ára: $1.50. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE Youngstown 9, Ohio.
