Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-09-20 / 18. szám

8-IK OLDAL 1962 szeptember 20. Kis Dongó Göre Gábor bíró úr levelei Egy elegánsan öltözött fia­talember váíakozik a bank előcsarnokában, és az asztalok mögött ülő csinos fiatal lányo­kat nézegeti. Végül odamegy az információs szolgálatot tar­tó idős tisztviselőnőhöz és ud­variasan megkérdi: — Itt adják kérem a felvi­lágosítást? — Igen. — Nem volna szives meg­mondani, hogy ott a balsarok­ban ülő három hölgy közül me­lyik jönne el velem ma este a moziba?-------------------------­GYEREKSZÁJ — Anyu, mond, Pimpi néni ■a sötétben is lát? — Nem kicsim... De hon­nan veszed ezt? — Azért, mert tegnap este, mikor sötétben a kertben ül­tem, hallottam, mikor Pimpi néni azt mondta a Benő bá­csinak: Benő, Benő, maga már megint nem borotválkozott! Azt kérdi a tanitó a vizsgán a növendéktől, hogy hány a foga, mire ez válaszul huszon­nyolcat mond. — Hát mindig csak huszon­nyolc foga van az embernek? — Nem, kérem, harminc­kettő. — S mikor van az embernek harminckét foga? — Mig ki nem húzzák. VALÓSZÍNŰ — Képzeld csak el, egy idő óta nem ismerek rá a férjem­re. Délben hazajön s egy árva szót sem szól hozzám, este új­ra hazajön és egy árva szót se szól hozzám. — Ne sirj, kedvesem, — vi­gasztalja a barátnő —- a fér­jed valószinüleg elhagyott té­ged, csak nincs pénze, hogy — kü.ön menjen lakni. Szeretettel kérjük, ha hátralékban van előfizeté í i dijával, szíveskedjék azt mielőbb beküldeni, mert la­punkat csak annak küldhet­jük, aki az előfizetési dijat fontosán megfizeti. TOVÁBB MÉG ÍGY VÓT Mondok egy katonának, hé vitéz öcsém, messze van-e még innen az Nagy Kristóf ur há­­zatája? — Aszóndi fordujjon kend amarra, osztán mönnyenek a harmadik lámpásig a zóruk után, ott nyújtsák ki a balke­züket mög a mutató ujjúkat, akkor a többi utat maguk ma­guknak mögmutatik. így is tettünk. Hát igy akadtunk a pesti biró házára. No de szép is a háza, a mán igaz. Egy ur álldogált ottan, piros sapkája vót, meg azon egy réz­ből való számbötü. Mondok neki: — Tsakugyan itt lakik az Nagy Kristóf ur? — Itt ám, aszondi, ahun áll őmaga is, ni! Hát majd hányát estünk ijettünkbe, mivelhogy akkor mán az pesti biró küvé válto­zott, az fiával együtt. — No, mondok, Pestön se lönnék biró .Vájjon mit tselö­­ködött, hogy ijen tsuful járt ez a Nagy Kristóf ur? — Aszondi a pirossapkás ur, gonoszul itélt, úgy vélekszök. Még a vér is elhült bennem, hogy mondok mitsoda veszö­­delmes hivatal az biróji, de eb­­bül is láthassa akárki, hogy én mitsoda biró vagyok, mer én még nem változtam küvé. Ahogy ott állunk oszt bá­­mujjuk az kővé vált bírót, asz­­cndi Katufrék sógor, hát most mán hol hálunk? — Feleli a piros sapkás ur, hogy ü is szívesen ad szállást 1 pöngő forintért szömélyön­­kint egy hétre. Nohát itt nincs embörség, gondótam. — De mondok az annyuko­­mér ne számítson, mivelhogy a Feleségöm. No, hogy az ellen nem szól­hatott, mögtsapkodtuk egy­más tenyerit és harmadfél for­intokba mögögyezköttünk. Ahogy oszt mögindulunk, hát etzör tsak, nagy tsilingö­­lést hallok. Odanézök, hát lá­tom, hogy egy fene szép kotsi, de se ló előtte se gőzmasina, ülnek benne sokan. Tsak elro­bog sustorog. Neköm még a szemöm is káprázott. — Lyól láttam-e? mondok. De a sógor is úgy mögijett, hogy még az pélpa is elalutt a szájába. A Feleségöm is. No mondok, akkor én mégis lyól láttam, hogy ló nem vót előtte. De mi húzta akkor? Aszondi a piros sapkás ur, villám. — Villám-e? — Az aszondi, a főd alatt jár a villám oszt az viszi. Mon­dok magamba töréfa, mert ma­gátul nem möhet a kotsi, vil­­lámtul se möhet, mer azt nem lőhet se fölszerszámozni, se be­fogni, hát valami más huzi vagy haj ti, majd mögtudom. Szép háza vót az piros sa­pkás urnák oj an,hogy nálunk templomnak is beillett vóna, — Tessék, aszondi löfelé. Nini mondok, e za pincébe szivesködik velünk. De nem oda jutottunk, ha­nem szobába. A szoba tele vót ágygyal, asztallal. Szabó mes­­tör is lakott benne. Hamar összebarátkoztunk, mer ügön vig embör vót. Mög is kínáltam a kulatsombul, de aszondi pohárbul alkalmato­­sabb. Hát poharat raktak a zasztalra. A sógor is odaállí­totta a tsutorályát. Iddogáltunk. — Aszondi a szabó a bor kö­zött, igyunk brudertot. Mondok mán én tsak bort szoktam, néha pájinkát, de az pesti italokat is szívesen mög« tapasztalom, ha valami kiná­­lódzik. De bizony nem szivesködött az itallal, hanem e hejött ál­­ta vetötte az keze száráját az én kezem szárán, oszt aszondi, igy igyunk. Minekutána letsurgattam az gégámon mög az üngömön a boritalt, aszondi most hun­­tzut a zur. — Mitsoda mondok. Ki meri azt neköm mondani, hogy én huntzut vagyok? — No-no, aszondi, nem úgy értöttem. Oszt addig simogatott a za­­nnyukom is, hogy mögengesz­­telőttem. Hevesi dalok EZ AZ ÉN SZERETŐM Ez az én szeretőm, ez a kicsi barna, Gesztenye-szin a haja, nem kifakult szalma. Olyan az orcája, mint a piros alma, Ha csókolom hullámzik kebleinek halma. Pici, piros alma terem minden sorba, Ha letéped bekerül az almás kosárba. De ilyen kisleány nincs minden bokorba, Hogy ha megcsal befojtom bubánatom borba. Ez az én szeretőm, ez a pici szőke, Nem Katica a neve, hanem csak Emőke. A Bakonyba termett pici, piros körte, Dunántúli vidék aranyos gyümölcse. Igaz gyöngyöt vettem szeretőm nyakába, Együtt járunk mulatni a HEVESI BÁRBA. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit, Michigan ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes vicciap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 23 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szó­rakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket és oktató meséket, — azonkívül magyar nó­ták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Vicceinkben a hangsúly a szellemességen van. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — ha­nem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI!” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: ..................................................................................... Utca, box: ................................................................................ Város: ....................................................................................... Állam: ...............'.............................................. — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. —

Next

/
Thumbnails
Contents