Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-08-20 / 16. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1961 augusztus 20. MODERN SZOKÁSOK NEM RAGADT Egy dúsgazdag bankár évek óta gondolkodott már azon, hogy miért nem adnak ki az emberek jelentést a válásukról, mikor esküvőről, eljegyzésről születésről, halálozásról csak úgy öntik az aranyozott, vagy feketeszélü kártyákat. Végre az jutott az eszébe, hogy egy felvilágosodott emberre van szükség, aki megkezdje az uj szokást. A bankár ur nagyon szerette ugyan az aranyszőke, csodaszép feleségét, de még jobban szerette pihent agyának azt a torzomborz szüleményét, hogy a válásokról is kellene aranyszegélyű kártyákat kiadni. Elvált tehát a feleségétől, s másnap ragyogó arccal cimezte meg a jelentéseket: Stulfuksz Döme és neje szerencséjüknek tartják t. elmedet értesíteni, hogy a köztük fennálló házasság a legfőbb bíróság ítélete folytán feloldatott. Stulfukszné ezekután újból felveszi leánykori nevét: Otthagyott Filoména-t Az uj szokás általános feltűnést keltett s — mint sok más idétlenség, — mindjárt utánzókra is akadt. Csak azok vannak rettentő zavarban, akik megkapják az egyre szaporodó válási értesítéseket: Nem tudják, gi’atuláljanek-e, vagy részvétüket fe/.zzék ki? Szünnapokra ment haza Debrecenből a faluba egy kis diák s az apja megkérdi tőle: — No, fiam! Hát ragadt-e rád valami az iskolában? — Nem ragadt én rám, bizony — feleli a gyerek, — hiszen urfiak mellett ültem.---------------------------------SZOKÁS HATALMA Valami kisebb operációt kellett végrehajtani a pincéren, s az orvosok elaltatták annak rendje és módja szerint. Az operáció hamarosan befejeződött, de a legnagyobb csodálkozásukra az orvosok nem tudták fölébreszteni a beteget. Már egy félórája vesződtek az ébresztgetéssel, de a pincér csak tovább aludt, amikor az egyik orvosnak mentő ötlete támadt: Hangosan elkiáltotta magát: — Fizetni! . .. Az ismeretes szónak csakugyan meg lett a hatása. A pincér felütötte fejét, kinyitotta a szemeit, derült arccal nézett körül a teremben és vidáman megszólalt: — Igenis, kérem ... Az orvosok pedig nevetve gratuláltak találékony kollégájuknak. A “Kis Dongó" hirdetései a legeredményesebbek ! HIRDESSEN LAPUNKBAN ! ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes élclap havonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án — jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre szerény 4 dollár, félévre 2 dollár. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élclapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta jó humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő, szórakoztató olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti. Ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg a “Kis Dongó”-t, hanem rokonaiknak és ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. — VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 4 dollárt a “Kis Dongó” egy évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre szíveskedjék küldeni. Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: ....................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ....................................................................................... Állam: .....................................~............................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — AZ MÁR MÁS A falu iskolájában jól felelt egy kis fiú, miért is tanítója igen megdicsérte, egyszersmind jutalmul krajcárt is adott neki ezen szóval: — No, kis fiam, mit veszel a pénzen? — Hát cukrot — feleli a kis lurkó naivan. A tanitó megdorgálja, hogy mért nem szánja a pénzt más, hasznosabbra: toll, tinta, radír stb és egyúttal odafordul egy másik tanítványhoz mondván: — Ugye, te kis fiam nem cukrot vennél, ha adnék neked is egy krajcárt? — Igenis, hogy nem — feleli a tanítvány. — Hát mit vennél rajta? — Igenis, hogy szent-jános kenyeret.--------------------------MI A FILOZÓFIA? Egy vagyonos marhakereskedő a városban iskoláztatta a fiát. A karácsonyi szünidőre hazajővén a fiú, azt kérdi az apja, hogy mit tanult? — Sck mindenfélét, — válaszolt a fiú, — a többi közt filozófiát is. — Mi az a filozófia? — kérdi az apa. Kevés szóval bajos azt megmagyarázni és te esetleg meg sem értenéd. De megkísérlem, talán egy példával megérted. Tehát, te azt hiszed ugyebár, hogy most itthon vagy a faluban? — Persze, hogy itthon vagyok. — Nos hát, én a filozófia segélyével bebizonyítom neked, hogy másutt vagy. — Úgy?! No, már erre kiváncsi vagyok. — Tehát ugy-e, ha itthon vagy, akkor nem vagy a szomszéd faluban? — Nem; akkor nem vagyok a szomszéd faluban. De ha nem vagy a szomszéd faluban, akkor másutt vagy, nemde? — Természetesen. — Nos tehát, látod, ha másutt vagy, akkor nem vagy itthon. , — Csakugyan, csakugyan — morogta az ör'eg és gondolkozóba esett. Aztán hirtelen nyakonteremtette az ifjút. — De apám, — kiáltott meglepetten a fiú — miért ütsz engemet? — Én? — kérdezte az apa szintén meglepetést szintéivé, — Én ütöttelek? — Persze, hogy te ütöttél... Nézd, hogy tüzel az arcom. — Én nem ütöttelek! ... — De... — Semmi de ... Majd én bebizonyítom a filozófia segélyével, hogy nem ütöttelek . . . Ha te itthon vagy, én pedig, — amint az imént bebizonyítottad, — másutt vagyok, akkor lehetetlenség, hogy én ütöttelek. Tréfás sírfeliratok Az átányi temetőben megdönthetetlenül hirdeti az igazságot V. Samu síremléke: Ki itt porlad, az már nem él, Helyette a fejfa beszél: “Akármit zeng is a gége, Az életnek ez a vége.” — M Á S — Szánandó a sorsa Fekete Ödönnek, Köszönheti sorsát Megvadult ökörnek. Fekete Mátyásnál Volt ő disznótorban S hazafelé menvén Fetrengett a porban. Csak egy vigasz maradt Keserves bujára Legalább jóllakva Ment a másvilágra. * * * Az egyik borsodi temetőben nyugvó Tunya Gáspár nem sokra becsülhette az orvosi tudományt és a patikaszereket. Fej fáj a legalább is erről tanúskodik. Mikor betegsége lenyomta az ágyba, Nem is kapaszkodott orvos-, patikába. Elég volt néki, hogy megkente a bába, Könnyebben csúszott igy át a másvilágba. Hevesi dalok ŰRUTAZÁSRÓL Mondom a komámnak nagy újság van megint, De őkelme erre fölényesen legyint: Tudja már mindenki — hadarja egyvégbe: Hogy megint egy orosz röpdösött a légbe. Majd csak oda jutunk mi is nemsokára, Hogy a Holdba megyünk hétvégi vásárra. Hozunk ám majd haza egy-két vásárfiát: Mézes-kalács szivet, sütemény katonát. S ahogy gondolatunk igy a Holdba szaladt, Földet érő lábunk Jeffersonon haladt. Ott aztán betértünk a HEVESI úrhoz Hogy ott erőt gyüjtsünk a holdbéli úthoz. Én jobban szeretem, ha a fejem boros. Minthogy bódult legyek, mint sok más “holdkóros”. HEVESI borától igaz, hogy berúgok, De a “hold-kórság”-ból biztos kigyógyulok. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 WEST JEFFERSON AVE. Detroit, Michigan
