Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-06-20 / 12. szám
1961 junius 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Kié lesz a Fűz fa-forr ás? “KIS DONGÓ” regény Érdekes, változatos és izgalmas kalandok sorozatán vezeti végig az olvasókat. (Folytatás.) Megakadt a szeme valami ezüstösen csillogón. Campbell arcraborulva nyúlt el a füvön, maga elé tartva kinyújtott karját és a bandita felvillanó szemmel látta meg, hogy ami a lába előtt csillog, az nem más, mint az intéző revolvere. Hirtelen ötlettel rálépett a revolvert tartó kézre. Campbell meg sem mozdult és Hendry gyors mozdulattal vágta zsebre az intéző revolverét. Megfordította az eszméletlen testet. Látta, hogy a vállából bő szivárgással folyik a vér. Keményen összeszoritott fogakkal bámult a sebesült arcába és egy cseppnyi whiskit öntött az ájult összezárt szájába. — Ne okoskodj, öreg bölény . . . Térj magadhoz! Tudom, hogy ágyúval sem lehet agyonlőni, ne tettesd magad . . . Campbell nem felelt. Süket, halálosan mély csend, terpeszkedett a prérin, amely szinte elviselheteLen súllyal nehezedett a bandita idegeire és ingerülten rázta meg a sebesültet. — Nem hallod? . . . Ébredj, még nem halhatsz meg! . . . Ki tudja még rajtad kivül a titkot? . . . Ezt meg fogod mondani, ha ötször kell is meghalnod előbb vén spicli! . . . Most ráfizettél a szimatolásodra . . . Campbell úgy hevert előtte, mint egy halott. Újabb whiskiadagot erőszakolt a fogai közé, majd levette kabátját és eltépett ingéből ideiglenes kötéssel látta el áldozatát. — Ne hidd, hogy irgalmasság, öreg cimbora . . .— dünynyögte fogai között, de édezte, hogy remegnek a térdei. — Szükségem van rád, ennyi az egész . . . Amint valamennyire bekötözte Campbellt, felemelte a vállára és az autójához cipelte. Elhelyezte az eszméletlen testet a bőrülésen és tűnődve vakarta meg a füle tövét. — Rávert Campbell lovára, amely elnyargalt a város felé. Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. — Azt fogják hinni, hogy a szakadékba zuhant a gazdád. Beült a volán mellé és elindította a kocsit. A hosszú köves ut felé fordult, amelynek végében ott van az elárvult aranymosó kunyhó és a szürke Ford sivitó bugással nyelte a távolságot. Valóságos kis erődítmény volt a halott aranymosó kunyhója. Vaspántos tölgyfaajtó, arasznyi vastag deszkából összetákolva, karvastagság'u rácsok az ablakon, rejtett lőrések, hogy akár egy rablóbanda ostromát is visszaverhette volna egy ember a kunyhó belsejéből és Hendry elégedetten tekintett körül, amint letette sebesült foglyát a heverőre. — Még egészségesen se szökhetne meg innen senki, nemhogy betegen ... — dörmögte vigasztalóan és odaláncolta Campbell lábát az ágyoszlophoz. Vizet, whiskit, sült húst és kenyeret készített melléje, alaposan körülnézett, hogy semmi olyan szerszám ne legyen a fogoly elérhető közelében, amellyel esetleg megszabadulhatna bilincsétől és feltörhetné az ajtót, majd elfujta a gyertyát és rázárva Campbellre az ajtót, a volán mellé ült. — Ha szerencséje van, talán megéri a holnapot ... — gondolta kissé bágyadtan, mert már fárasztotta a mozgalmas nap. — Ha meg mégis meghal, hát... eltemetjük valahol a hegyek között . . . Szép helyen lesz a sir ja . . Rákapcsolt és a Ford sivitva, ugrálva száguldott vissza a fenyőliget felé . . . Hendry szinte tajtékzott a dühtől, amint meglátta a felásott tábortüzhelyet. — Elvitte az átkozott! . . . Szerencse, hogy nem vihette messzire . . . Idejében lecsaptam rá . . . Lám, mire jó néha, ha az ember nem eléggé tisztességes a bűntársaival szemben? . . . X. Este tizenegy óra volt, amikor Ellson városában végigfutott a vonatrablás hire. Mint a megbolygatott méhkas, olyan lett a pihenőre térő kisváros képe. Mindenfelé izgatott embercsoportok tárgyalták a példátlanul álló támadást, a Vörös ökör előtt valóságos népgyülés volt, mint elnökválasztáskor és az emberek egymás szájából kapkodták ki a legújabb hireket, egyes “távoli szemtanuk” hátborzongató részleteit, amelyekről rendszerint kiderült, hogy a szemtanú éppen úgy a rádióból hallotta, i mint a többiek. Bent az ivóban Dave French már a hatodik pohár whiskit nyakalta. Vörös volt a szeme, mint a mulató előtt kifestett cimerököré, laposakat pislogott és fontosságának tudatában emelte fel időnként a mutatóujját, mintegy mondanivalóinak aláhúzásául. — Amit én mondok, az úgy is van ... — ismételte el immár huszadszor. — Mindenki megmondhatja Ellsonban, hogy Dave French neny hazudik . . . Éppen a Fanning-tanya körül jártam, amikor a vonat megállt a víztartónál . . . Síim Wardon, a kovács lépett most a pulthoz. Újabb pohár whiskit rendelt a bőbeszédű farmernek és izgatottan kérdezte. — Mit láttál, French. Odakint azt beszélik, hogy láttad az egyik tettest. Igaz? Dave büszkén ütött a mellére. — Igaz hát! Vagy talán ha-j zudtam én már valamikor? Olyan embernek ismertek Ellsonban, akinek a szava semmit sem ér? — Senki se mondhatja rólad, hogy igazat beszélsz . . . j — mondta a kovács tréfásan, de French füle mellett elsiklott j az ugratás. — Kit láttál hát? — Láttam a fehérfoltos lovu banditát . . . — Álarcosán? — Akkor már nem volt rajta álarc. A kovács nagy szemeket meresztett. — Megismerted talán? Idevalósi? — Nem láttam jól az arcát, mert sötét volt nagyon. De az alakját megjegyeztem . . . Nincs még egy ilyen növésű ember Ellsonban ... De azért a törvény előtt persze nem esküdnék meg rá, hogy csakugyan ő volt az . . . Most szétnyílt a lengőajtó és a küszöbön megjelent MacAldon, a sheriff első legénye . . . — Dave French! . . . A farmer csaknem lenyelte a poharát az erélyes hangra. — Mi ... mi az? . . . MacAldon lassú lépésekkel állt Dave elé. — Olyanokat hallani, hogy te láttad a támadót. Igaz? JOHN K. SŐLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITBAN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel. DU 3-1870 Dave kiitta a maradék whiskit. Kissé nyugtalan lett az arca, de alattomos fény bujkált a szemében. — Olyasformán . . . — Ez nem felelet! Láttad, vagy nem láttad? — Yes . . . Láttam. — Akkor gyere a sheriffhez! Tudhatnád, hogy az ilyen fontos vallomásoknak nem a kocsmában van a helye, hanem a sheriff előtt! . . . Gyerünk! Dave letette a poharat. Kihúzta magát, mint aki tisztában van fontosságával és tekintélyes arccal haladt végig a vendégek sorfala között. Gerton, a sheriff szigorú hangon tette fel Davenek a kérdést. — Igaz, amit a környék népe beszél, French? A farmer csaknem teljesen kijózanodott az utolsó percek alatt, mig a Vörös ökörből eljutottak a sheriff irodájába. Most olyan volt, mint a többi kispolgár, akiket végsőkig felizgatott a vakmerő vonatrablás hire és szinte minden porcikája igazságot, megtorlást követelt. Keményen, határozottan mondta. — Yes! — Láttad az egyik támadót? — Láttam ... — Hol? — A viztatótól északra. — Fanning tanyája körül? — Yes . . . A sheriff arca megkeményedett. — Vigyázz a szavaidra, French! Úgy beszélj, hogy meg is kell esküdnöd a vallomásodra. Felismerted az illetőt? Dave tétova mozdulatot tett. — Azt nem mondhatnám ... Kissé messze volt tőlem és már sötét is volt a tájon . . . — Akkor mit láttál? — A lovast! Fehérfoltos musztángon ült, nagy tizfenhatmarkos állat volt és aki a nyeregben volt, nagyon emlékeztetett az uj farmerre. (Folytatjuk.) Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben Ára szállítási díjjal 1 dollár A nótáskönyv megrendelhető a KIS DONGÓ kiadóhivatalában: 7907 WEST JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17r MICHIGAN. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —
