Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1961-05-20 / 10. szám

1961 május 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Kié lesz a Fűzfa-forrást “KIS DONGÓ” regény Érdekes, változatos- és izgalmas kalandok sorozatán vezeti végig az olvasókat. (Folytatás.) Búcsúszavak hangzottak el a szobában és Campbell zajta­lanul surrant a lovához. Félrehuzódott az utat szegé­lyező fák mélyfekete lombjai alá és figyelt. Néhány perc múlva felhör­dül a Fanning-tanya udvarán Hendry kocsijának motorja. Felvillantak a reflektorok, a motor felbugott és könnyed, rugalmas Ívben fordult ki az útra. Campbell gondolkozás nél­kül megsarkantyuzta a lovát. A fasoron kívül vágtatott, aho­va akkor sem láthattak a kü­lönös viselkedésű farmerek, ha visszanéznek is. Ráhajolt a ló nyakára, mint valamikor le­génykorában, amikor lótolvajo­kat hajszoltak és mint egy ár­nyék suhant a porfelhőt kavaró szürke kocsi után a vaksötét éjszakában . . . Hendry úgy fogta a kor­mányt, mint aki az életéért hajt. A szürke Ford mindnégy utasa komor volt és szótlan, amilyen csak a bűn éjszakáján lehet az eltévelyedett ember. Komor izzással pislogtak a sze­mek, keményen összeszorultak a csontos állkapcsok, csak aj motor zúgott dübörögve, mint I valami megláncolt szörnyeteg, amely lázadozik a rabság ellen. Hosszú némaság után szólalt meg Csad Pope. —- Hendry! . .. A sápadt arcu bandita egy pillanatra hátranézett. — Mi kell? — Kanyarodj a fenyőliget felé... — Minek? — Ott rejtjük el a zsákmá-j nyunkat! ... Hendry megvonta a vállát. — Nekem mindegy. De úgy terveztük, hogy Anton kuny­hójánál ássuk el egyenlőre .. . — Itt jobb! Közelebb is van meg aztán ... Hendry hangja éles lett: — Aztán? ... Chad rekedten felelt. — Felesleges most a hosszas autózás. Minél hamarabb sza-JCHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendezö 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555 badulunk a pénztől, annál jobb lesz. A másik két Pope élénken helyeselt Chadnak, mire Hend­ry elfordította a kormányt. A Ford letért az országúiról, egy ideig a prérin futott, majd rá­tért egy marhacsapásra, onnan egy erősen köves utón folytatta útját és csakhamar feltűnt a közelben egy fiatal fenyőliget. Ez a táj valóban elhagyatott volt és olyan elvadult, mintha több napi járóföldre nem volna embertől lakott hely. Hendry elrejtette a kocsit a fenyők kö­zöt, majd letelepedtek az egyik jól elrejtett tisztáson és Hénd­­ry megszólalt. — Hol az ásó? Tompán villant az erős ho­mályban az ásó fényesre ko­pott lapja, amint Chad elő­vette. — Itt van. Hendry szeme körülvillant. — Itt jó lesz. Ássatok itt a tisztáson. Chad szuszogva fogott a munkához. Amikor túlságosan lihegett, átvette Tom az ásót, majd Sam fejezte be a munkát. — Elég mély lesz? Hendry röhögött. — Persze, hogy elég. Nem sírnak ássuk, hanem rejtek­helynek. Hol a zsák? Tom elővette a zsákot, amely­ben a frissen rablott bankjegy­­kötegek várták, bizonytalan sorsukat. — Megszámoljuk előbb? Hendry bólintott. — Természetes. A pénz olvas­va jó. Tom ügyelj kissé körül. Itt ugyan még véletlenül sem jár sen'ki, de az óvatosság so­hasem árt. Chad, add ide a vil­lanylámpát. Felvillant a zseblámpa kes­keny fénycsikja és a három bandita izgalomtól csillogó sze­mekkel hajolt a zsákmány fölé. Jóidéig nem hallatszott más, mint a pénz monoton számolá­sa. Tom lassú léptekkel járta körül a ligetet, egyes helyeken percekig meresztgette a szemét a vaksötétbe, maid ismét to­vább ment és mire körüljárta a hallgatag fákat, Hendry befe­jezte a számolást. — Kerek kétszázezer — sut­togta Chad felparázsló szem­mel. — Pontosan úgy van, aho­gyan számítottuk. Negyvenezer dollár üti a markunkat kopo­nyánként. Hendry türelmetlenül intett. — Right, csak most ne ezen örvendezzünk. Ide a zsineget. Beköté a zsákot és a frissen ásott gödörbe helyezte. Rálapá­tolták a földet, alaposan leta-, posták, majd száraz rozsét gyűjtöttek és hatalmas tábor­tüzet raktak azon a helyen, ahol a friss ásás nyomai lát­szottak. — így a legjobb... — vi­gyorgott Sam. — A hamu és üszők eltünteti az ásás nyo­mait. Egy ideig szótlanul ültek a tűz körül, cigarettáztak, aztán Hendry megszólalt. — Most mi a sorrend követ­kező lépése? — Te visszamégy a városba — felelt Chad. — Találkozol Davevel és azon leszel, hogy Hughes minél alaposabban be­kerüljön a pácba. Már indul­hatsz is, ha úgy tetszik. Hendry szemében alattomos láng gyűlt. — És ti? — Mi most hazamegyünk termésetesen ... Befejezzük a dolgunk, nem tudunk semmiről semmit... Hendry bólintott. — Right — mondta sötét pillantással. — Nem adok neki negyvennyolc órát és a bará­tunk rácsok mögött lesz. Most legalább megtanulja, hogy nemcsak Nevadában értik a mesterséget. Felegyenesedett, tüzbedobta cigarettája végét és nagyot nyújtózkodott. — Indulás fiuk! A kereszt­­utig elviszlek benneteket a ko­csimon. Onnan mehettek gya­log ... A másik három is feltápász­­kodott. A kihunyó tűz vörös fé­nye megvilágította alakjukat. Olyen volt a kép, mintha nem is eleven emberek, hanem az alvilág megelevenedett árnyai adtak volna találkozót egymás­nak az elhagyott fenyőligetben. Szétrugták a tüzet és csak­hamar elhalt a távolodó autó zúgása a csendes éjszakában. VIII. Campbell érezte, hogy tüzel az arca, amint a különös utak­ra térő autó nyomában vágta-; tott. Amint a Ford letért az or­szágúiról a szabad. prérire, már határozott előnye volt, mert az autó nem rohanhatott úgy a fűben, mint ő a lován, azonkívül az is előnyére volt, hogy az autó hátsó lámpáit végig maga előtt látta, ő vi­szont teljes sötétben maradha­tott nyergében. A fenyőligetnél megszűnt a motorzugás. Champbell leszállt Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. a nyeregből és most már lépés­­ről-lépésre közelítette meg egy­re gyanusabbá váló ismerőseit. Halk beszédfoszlányok ütötték meg a fülét, majd hallotta, amint ásó vágódik a kövecses földbe és tompán hullik a félre­dobott föld az ásó nyomán. Szinte a torkában dobogott a szive, amint felismerte ezeket a hangokat. — Elásnak valamit... — vil­lant át az agyán a felismerés. — Most már biztos, hogy nincs rendben a szénájuk ... Hughesre gondolt, aki ezek­ben az órákban ki tudja hol jár és sejtelme sincs arról, hogy milyen alattomos csapdát ké­szítenek számára ezek négyen. Hideg mosoly jelent meg Camp­bell képén és elömlött ide­gein a kezdődő küzdelem jól­eső izgalma. — Butaságot csinálnak a rossz kis fiuk ... — gondolta és megmarkolta revolvere agyát. Nagy butaságot, de majd mi kioktatjuk őket a helyes visel­kedésről ... Elnyúlt a földön, mint a les­ben lapuló indián és lassan, végtelen óvatosággal közelítet­te meg a fenyőliget szélét. Egyre tisztábban hallotta az ásás zörejét, a sötétben, a ke­ményen dolgozó banditák lihe­­gését és itt-ott már kivehető mondatrészek ütötték meg a fülét, amikor hirtelen, mintha a földből bukkant volna fel, magas sötét árnyák jelent meg előtte. Alig volt annyi ideje, hogy félrehúzza a kezét Tom Pope halkan csikorgó csizmája elől. Szinte megcsapta az arcát a bandita lépésére keletkező lég­mozgás és Campbell minden idegét elöntötte a harckészség. Sárga fény lobbant a szemében, ugrásra feszültek az izmai és már azt számitgatta, hogy a Coltjában levő hat golyóval ho­gyan intézhetné el mind a négy banditát, amikor Tom Pope görnyedtvállu alakja tovább­surrant a fák között. (Folytatjuk.) Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben Ára szállítási díjjal 1 dollár A nótáskönyv megrendelhető a KIS DONGÓ kiadóhivatalában: 7907 WEST JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICHIGAN. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —

Next

/
Thumbnails
Contents