Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1961-05-05 / 9. szám
1961 május 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 5-IK OLDAL A Magyar Nemzet történelme dióhéjban Szeretettel ajánlom ezt az egyoldalas történelmi összefoglalót az emigrációs magyarságnak, valamint a Magyar Cserkészmozgalom tagjainak, különös tekintettel a közelgő vezetőképző tanfolyamok és vk. tábor résztvevőire. 830 körül. — Az Ural hegység és a Volga vidékéről nyugatra vonuló magyar törzsek a Don és Dnyeper folyók között uj hazát alapítanak. Lebedia. 880 körül. — A kétfelé szakadt magyarság nagyobbik része nyugat felé továbbhaladva, Etelközben, — a mai Moldva és Ukrajna között — telepedik le. 896. Honfoglalás. — Árpád fejedelem vezérlete alatt őseink átkelnek az Északkeleti Kárpátok Vereckei hágóján és leereszkednek a Nagy-Alföldre. 907. Árpád halála. — Óbuda helyén temetik el. 955. — Augsburg közelében a németek megverik a kalandozó magyarokat. 997. — Vajk (megkeresztelése után István) foglalja el a fejedelmi trónt. 1001. — István koronát kér II. Szilveszter pápától, amely - lyel az év aug. 15-én Asztrik apát megkoronázza. 1038. — Szent István halála. 1077—1095: — Szent László uralkodása. Megszerzi Horvátországot és Szlavóniát. Utóda “Könyves” Kálmán, Dalmáciát is meghóditja. 1172—1196: — III. Béla az akkori Galiciát is Magyarországhoz csatolja. 1205—1235: — II. Endre uralkodása. 1222. Aranybulla. — A Magyar Nemzet jogait és szabadságát megerősítő királyi irat. 1241. Tatárjárás. — Bathu kán tatár seregei keletről betörnek az országba és a Sajó mellett levő Mohi pusztánál tönkre verik a magyar sereget és végig pusztítják az országot. IV. Béla király Dalmáciába menekül. A tatárok kivonulása után újból felépiti az országot. Leánya a Nyulak-szigetén (Margit-sziget) apáca lesz. Árpádházi Szent Margit. 1278. — Kun László és Habsburg Rudolf együttes győzelme • cseh II. Ottokárral szemben. 1301. — III. Endre — az Utolsó Árpádházi király halála. 1301—1308: — Királyválasztási pártviszályok. 1308—1342. — Róbert Károly, Anjou-családbeli király uralkodása. 1342—1382. — Nagy Lajos uralkodása. Magyarország egyik fénykora. Három tenger mossa az ország határait. 1387—1437. — Z s i g m o n d uralkodása (Luxemburgi család). Első küzdelem az előnyomuló török seregek ellen. 1389. — A szerbiai Rigómezőn uj, hatalmas ellenség jelenik meg: a török. Leveri a szerbeket és 1428-ban Galambócnál eléri a Dunát. 1437—1439. _ Albert uralkodása. A Habsburg-ház Albertiéi lép először Magyarország trónjára. 1440—1456. — Hunyadi János harcai a törökkel. 1444-ben a várnai csatában I. Ulászló király is elesik. 1448-ban a második rigómezei csata a török győzelmével végződik. 1446—1452. — Hunyadi János az ország kormányzója. 1456-ban. — Nándorfehérvári (Belgrád) győzelem. Röviddel utána Hunyadi pestisben meghal. 1458—1490. — (Hunyadi) Mátyás (az “igazságos”) király uralkodása. A magyar renessance fénykora. Állandó zsoldos hadseregével (fekete sereg) elfoglalja Csehországot, Sziléziát, Bécset (1485), Szerbiát és Horvátország nagyrészét. 1514. — Dózsa György-féle parasztlázadás. Verbőczi István “Corpus Juris Tripartitum” című gyűjteményének megjelenése. 1517. — Luther Márton reformációja (Wittenbergi tételek kifüggesztése). 1523-ban az ország németajkú lakói között már sok hive van. 1526. VIII. 29. — A Dráván átkelt török sereg Mohács mellett megveri a magyar sei'eget. II. Lajos király is életét veszti. A megáradt Csele-patakba fullad. 1526—1564. — I. Ferdinánd trónraléptével megkezdődik! a Habsburg-házi királyok uralkodása Magyarországon. 1541. — Az ország három részre szakad: Az ország nyugati részén a király uralkodik, Erdély külön fejedelemséggé lett, Budán és az Alföldön a török az ur. Mindezeken kivül a vallási ellentétek is fokozzák az egyenetlenséget. 1604*—1606. Reformáció. — Bocskay István felkelése Rudolf magyar király ellen. A vallásszabadság biztosítása. — Bécsi béke 1606. 1608—1711, Ellenreformáció. — Pázmány Péter fellépése, (1616-tól esztergomi érsek), jezsuiták. 1619—1624. — Bethlen Gábor és Rákóczi György erdélyi fejedelmek felkelései. (Erdély aranykora). II Ferdinánd alatt a 30 éves vallásháború 1648- ban ér véget a vesztfáliai békében. 1657—1705. — I. Lipót király. Montekukoli a király hadvezére. Abafy Mihály Erdély fejedelme. Zrínyi Miklós, költő, hadvezér. 1665. — Vesselényi-féle összeesküvés az alkotmányos szabadság visszaszerzéséért. 1678—1685. Kuruc-labanc háború. — Thököly Imre szabadságharca. 1686. IX. 2. Budavár 145 évi török megszállás után újra magyar kézbe kerül. 1699. — A korlócai békével Magyarország legnagyobb része felszabadul a török uralom alól. 1703. — A bécsi udvar németesitő, beolvasztó szándéka el: len II. Rákóczi Ferenc szabad! ságharcot indit. 1711. — A szatmári béke véget vet Rákóczi szabadságharcának. Amnesztia, melyet a fejedelem visszautasít és Törökországban, Rodostóban (mai Tekirdag) 1735-ben meghal. 1722. — A Habsburg-ház örökösödési jogának megállapítása Magyarországra nézve a leányágon is. 1740—1780. — Mária Terézia uralkodása. 1780—1790. — II. József uralkodása (a Habsburg-Lo- I tharingiai-ház jut uralomra). 1795. — A francia forradalmi elveket valló Martinovics és 4 társának kivégzése. 1792—1835. I. Ferenc uralkodása. — Matternich herceg kegyetlen önkényuralma. 1825. — Széchenyi István fellépése, a magyar reformkor kezdete. 1835—1848. — V. Ferdinánd. 1848. Szabadságharc. — Jobbágyság eltörlése, közteherviselés, törvényelőtti egyenlőség, felelős magyar minisztérium, sajtószabadság: Petőfi, Kossuth, Görgey. 1849 VIII. 3. — Világosi fegyverletétel I. Ferenc József császár által segítségül hivott orosz hadsereg előtt. 13 tábornok kivégzése Aradon, október 6-án. 1849—1865. — Osztrák abszolutizmus kora. A 48-as törvények érvénytelenítése. Bach Sándor osztrák miniszter. 1866. — Porosz-osztrák háború. 1867. VI. 8. — I. Ferenc József és Erzsébet megkoronáztatása, majd az 1848-as és kiegyezési törvények szentesítése. Osztrák-Magyar-Monarhia, külügy, hadügy, pénzügy közös. 1878. — Bosznia és Hercegovina megszállása. 1879. — Osztrák-magyar-német hármasszövetség megkötése. 1896. — Magyarország 1000 éves fennállásának megünneplése. 1914. VI. 28. — Ferenc Ferdinánd trónörös meggyilkolása. 1914—1918. I. Világháború. 1918. X. 31. — N. n. októberi forradalom kitörése (népköztársaság) . 1919. — III. 21-től, VIII. 1-ig kommmunista tanácsköztársaság. 1919. XI. 16. — Horthy Miklós bevonulása a fővárosba. 1920. III. 1. — Horthy Miklóst a nemzetgyűlés kormányzóvá választja. 1920. VI. 4. — Trianoni békeszerződés aláírása. 1921. — IV. Károly uralkodó jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszűnéséről hozott XLVII. számú törtvény. 1938 XI. 2. — A Felvidék magyarlakta területeinek visszacsatolása. 1939. III. 15. — Kárpátalja visszacsatolása. 1940. VIII. 30. — Erdély északi részének visszacsatolása. 1941. IV. 12. — A délvidéki Bácska visszacsatolása. 1945. IV. 4. — Magyarországot megszállják a szovjetorosz csapatok. j • ‘őseinket felhozád Kárpát szent bércére”
