Kis Dongó, 1961 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1961-12-20 / 24. szám

1961 december 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Kié lesz a Fűzfa-forrás? “KIS DONGÓ” regény Érdekes, változatos és izgalmas kalandok sorozatán vezeti végig az olvasókat. (Folytatás.) Először találkozol e véres és hátborzongató emlékű elneve­zéssel? . . . Beszélj Hughes! Azt akartad megtudni, hova tűnt a Höldvilágbanda? Nos, én megmondom neked! . . . Ne félj, rögtön tudni fogod! De azt is, hogy ez az utolsó titok, amit életedben megtudtál! Campbell szeme riadtan for­dult Hughesre. — Mit beszél ez az őrült? Miféle Holdvilágbandáról? Hughes bizonytalanul felelt. — Sejtelmem sincs róla . . . Hendry az ablakhoz lépett. Kinézett az ablakon, hogy meg­állapítsa, mennyire haladtak a Pope fivérek a temetéssel és be­­hivta őket a nagy horderejű felfedezésre. Égett az arca az izgalomtól, amint kilökte az ablaktáblát, csak egyetlen ti­­zedmásodpercre fordult el fog­lyaitól, de Hughesnek ez is elég volt. A pillanat tört részei alatt kapta fel a, hatalmas tölgyfa­­asztalt. Mint valami nagy paj­zsot, úgy nyomta az asztallap­ját az1 ablaknál álló Hendry hátába és teljes erővel a falhoz préselte ellenfelét. Hendry kezében feldörgött a revolver. Háttal állt Hughes­nek, széttáruló karjai az ab­laknégyszög felső sarkaiba ér­tek. Amint ellenállhatatlan erővel préselte az asztallap, ő gondolkozás nélkül tüzelni kezdett és vagy hat golyó vá­gódott egymásután a mennye­zetbe. A lövöldözésre eldobták az ásót a temetkezéssel elfoglalt Popeék. Felragadták a mellet­tük heverő golyószórókat és pillanat alatt elhasaltak a kö­ves talajon. — Vigyázz, Hendry... — ki­áltott Chap Pope artikulátlan üvöltéssel. — Lőjj ük a kuny­hót... — Ne lőjjetek! ...— ordított Hendry kétségbeesetten. — Az ablakban állok!... — Eredj el az ablaktól? — Nem tudok ... — Hasalj le! Vagy gugolj le! JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendezd 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555 Szilánkokká lőj j ük az egész ka­lyibát! Vigyázz!... Mielőtt megnyomhatták vol­na a golyószóróik gombját, máris felhangzott Henry üvöl­tésé: — Várjatok! ... — Nem tu­dok mozdulni, nekinyomtak az asztallal a falnak ezek a... Pope értetlenül bámult a mellette fekvő Samra. — Mit csináltak? ... Dave felelt Sam helyett: — Egyszerű. Odanyomták az asztallal a falnak, mint va­lami nagy virágot, amit le akarnak préselni... Sam ta­nácstalanul nézett bátyjára. — Most mi lesz?... Lőjjünk vagy ne? Chad tiltakozó mozdulatot tett. — Világért sem. Gyerünk, megrohamozzuk őket. Az egyik beteg, a másik egyedül van... Felugrottak és hatalmas lép­tekkel rohanták meg a kuny­hó bejáratát. Valóban az utolsó pillanat­ban érkeztek. Hendry kilőtte minden golyóját, nehogy töl­tött revolvert kapjon Hughes a kezébe, h anetán mégis meg­kaparintja a fegyvert és Hu­ghes most már elementáris dühhel vetette magát ellenfelé­re. Elengedte az asztalt és ugyanabban a pillanatban elő­­reugrott és elcsattant irtózatos erejű horogütése a bandita állán. Hendry lába élőt ott volt a feldőlt asztal, amit Hughes abban a pillanatban engedett el, amikor ütésre lendült az ök­le. Előr'eugrani nem tudott az asztaltól, hát a revolverét vág­ta Hughes felé, de már elké­sett egy gondolattal. Hendry revolvere éles csat­­tanással vágódott a szemközti falnak, ugyanabban a pillanat­ban fülsiketítő puffanást hal­lott és tüzes szikraeső záporo­­zódott a szeme előtt. Olyan ér­zése volt, mintha állal nekiro­hant volna valami faltörő kos­nak, szinte külön-külön érezte szilánkokra forgácsolódott ál­lába a csontdarabok szúrását, aztán még átlengett a tudatán, hogy most Hughes öklével ta­lálkozott az álla és alaktalan feketeségbe borult körülötte minden. Nehéz, panaszos só­hajtással csúszott le a fal tö­vébe és ott maradt mozdulat­lanul ... Hughes szemében fellobo­gott a harci tűz. — Fog ez menni, Campbell — mondta bizakodón és körül­­pillantot, hogy lőfegyvert sze­rezzen, amikor felcsapódott az ajtó és megjelentek a Pope fi­vérek. — Hands up! ... — recse­gett Chad szava őrjöngve és ugyanakkor máris felkattogott kezében a golyószóró. Hughes falfehéren emelte kezét a mennyezet felé. Az ijesztésül szánt sorozat haj­szálnyira a csizmája oiTa előtt vágódott a padlóba és a két Pope vérszomjas tekintete sem­mi jót sem ígért. — Nyugalom fiuk, — mond­ta Hughes csendesen. Tulaj­donképen semmi baj sincs... Csak megsértett a barátotok és én az ilyesmit nem tűröm. A kunyhót csaknem teljesen betöltötte a lőpor füst. Hendry eszméletlenül hevert az ablak alatt a padlón, nyitott szájá­ból vékony csikban szivárgott a vér. Halottsápadt, mozdulat­lan arcával olyan volt, mint egy halott és Chad őrjöngve, ordította: — Megöltétek! ... őt is meg­ölted, átkozott spicli? ... Campbell szólalt meg Hu­ghes helyett: — Bár megölte volna. Saj­nos, öklével ütött csak és ököl­lel nem lehet kivégezni egy ilyen kötélre való gyilkost. — Shut up!... Még egy hang és szitává lőlek benne­teket! ... Álljatok a sarokba! Arccal a fal felé és tartsátok fel a kezeteket! Sam nézd meg, mi van Hendryvel? A foglyok feltartott kézzel fordultak a sarokba, Sam pe­dig letérdelt az ájult bandita; mellé. — Él... — mondta nagy örömmel. — Adjatok egy kis vizet. . . — Most Hendry felnyitotta a szemét. — Ne vizet... — súgta el­haló hangon. — Pálinkát... Sam csaknem felkurjantott: — Pláne nagyszerű! Nincs baj, ha pálinkát akar! Bár az igaz, hogy csúnyán elbántak vele. Magához térítették Hendryt. Néhány korty pálinka, egy ke­vés hideg viz, teljesen lábraál­­litották a banditát és amint kiköpte két meglazult fogát, átkozodva ugrott Hughes felé: KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK KEDVES OLVASÓINKNAK! Orvosi receptre készítünk gyógy­szereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. — Megismered a poklot, te spicli!... — tajtékozta félel­metes haragjában és a fogoly orra előtt hadonászott öklével. — Tudjátok ki ez a derék ide­gen, fiuk? Chad pillantása fenyegetően tapadt Hughes arcába. — Az ördög bánja, kicsoda! Bennünket csakis az érde­kel, hogy keresztezi az utun­kat! Megérdemli az örök bé­kességet. Hendry megdagadt állát ta­pogatta. — Nem is hiszitek, milyen szerencsés fogást csináltunk vele ... — mondotta elhalkult hangon és tiz emberhalál iz­­zott a pillantásában. — Ez va­lami spicli aki a Holdvilág­bandát akarja kézrekeriteni. A másik kettő úgy pattant fel, mintha kigyó marta volna meg őket. — Micsoda? — Igen, igen ... Mondom, hogy a Holdvilágbanda nyomo­zója a fiú... Texasból jött utánunk és biztos, hogy végig­kutatta az egész vadnyugatot, mig végre most a nyomunkra i akadt. Szerencsére csakugyan jó nyomon járt. Mi vagyunk a Holdvilág banda még életben maradt tagjai, Hugheském, — folytatta hátborzongató udva­riassággal. — Tudni akartad, hova lett a legendáshirü rabló­banda, amelyhez hasonló még nem emelt fegyvert emberre a vadnyugaton? ... Nos, meg­tudtad: A Holdvilágbanda mi vagyunk! ... Mi négyen: a há­rom Pope és én, mi négyen vol­tunk a tizenöttagu banda meg­maradt tagjai. A többit leteri­­tették a texasi lovascsendőrök, meg az önkéntes polgári csa­patok ... Most már csak hár­man vagyunk, mert Tom Pope meghalt. Itt telepedtünk le, Ellsonban. Farmökat vásárol­tunk magunknak és békésen éltünk néhány esztendő óta. (Folytatjuk.) KIS DONGÓ - CLEAN FUN The Only Hungarian Comic Paper in the U. S. Editorial and Publishing Office: KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Editor & Publisher LOUIS BEDY szerkesztő és kiadó. Munkatársak: E lap minden olvasója. Published every 5th and 20th of each month Megjelenik minden hónap 5-én és 20-án. Subscription price one year $4.00 — six months $2.00. Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Előfizetési ára egy évre: $4.00 — hat hónapra $2.00.

Next

/
Thumbnails
Contents