Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1960-08-05 / 15. szám
1960 augusztus 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat Eltévedt malacok Magyarországon minden falusi háznál tartanak sertést. Vannak olyan gazdák, akik ötven, hatvan sertést is nevelnek. A nagy gazdaságok meg sok százat hizlalnak évente. A falusi sertéseket a kanász őrzi. ö a sertések pásztora. A kanász minden reggel kiáll az utcára. Van kürtje, azzal trombitál: — Túli — túli, túli túli! Sertések, malacok, sorakozó! Az asszonyok kinyitják a kapukat. A malacok kifutnak az utcára. Mögöttük sietnek a sertések. Mire a kanász végigmegy a falun, már száz és száz sertés és malac megy előtte. Kutyája segit a sok állatot rendben tartani. A sertések egész nap a legelőn vannak. Eszik a füvet és a giz-gazt. Orrukkal ieltui|ák a földet. Gyökeret rágnak, bogarakat, gilisztákat keresnek. Délben elfeküsznek a hüs sárban. Nagyokat alusznak. Mikor alkonyodik, a kanász hazahajtja a sertéseket, s azok a nyitott kapukon nagy röfögéssel futnak be az udvarba. A vályúban már várja őket a vacsora. Finom moslék ez. Úgy eszik, hogy még a lábukat is belerakják. A fiatal kis malacok néha néha nem találnak haza. Nem ismerik még a házat, ahol laknak. Bedugják orrukat ide is, oda is, aztán ijedten visitanak. — Nem itt lakunk, nem itt lakunk! Jaj, jaj! Hát hol lakunk? Ui-ui-ui! Futnak lefelé, futnak felfelé. Úgy sírnak, mint az eltévedt gyermekek. Az asszonyok és a gyerekek azután hazaterelik őket. Az öreg sertés rájuk röffen: •— Röff, röff! Adta-szedte mafla kismalacai! Hol csavarogtatok? Még kihűl a vacsorátok! A sertészek, malacok bemennek az ólba. Lefeküsznek. A kis malacok összebújva alusznak. A kanász is hazaballag. Várja a meleg vacsora. Kutyája is kap néhány jó falatot. Meg is érdemli. Lámpák az éjben Egy autókereskedésben két motorkerékpár ,várt uj gazdára. Az egyik gép Bur-, a másik Fix-készitmény volt. Ez volt a nevük is. Búr előkelő, kéthengeres gép, erős motorral és alkatrészei a legfinomabb kivitelben készültek. Fix is kitűnő gyártmány volt, de csak egyhengeres s valamivel szegényesebb Búrnál. Ha a kirakat előtt hozzá nem értő ember állt meg, bizony észre sem vette a két gép közti különbséget. Ez volt a látszat. A valóságban azonban igen messze állott egymástól a két motor. Nem értették meg egymást. Egy szép napon ugyanis az történt, hogy Fix elunta a hosszadalmas várakozást a kirakatban s barátságosan beszélgetésre szólította fel Búrt. — Testvér, elég volt ebből az egyhangú, néma életből. Kössünk barátságot! — szólt és kormányának jobbszarvát Búr felé nyújtotta. De Búr ezt válaszolta: — Nincs szükségem a barátságodra. Egy Búr sohasem állhat szóba holmi Fix-szel! Fix nem várta ezt a sértő hangot. Szinte reszketett a haragtól, szikrázó szemmel szólt: — A közöttünk lévő különbség nem jogosít fel ilyen viselkedésre! Csak az ostobák, felfuvalkuüult senkik beszélnek igy! Csalódtam benned, fütyülök rád! Búr megrökönyödött. ''Nem hitte, hogy ekkora merészség lakozzék Fixben. Már éppen ütésre emelte kormányát, mikor vevők érkeztek az üzletbe s szétválasztották őket. Búrnak is, Fixnek is gazdája akadt. De mielőtt végkép kétfelé szakadt volna ütjük, Búr fenyegető morgással fordult Fix felé: — Szemtelenségedet még megkeserülöd, csak találkozzunk! ... * * * Valahol messze, kint a sötét éjszakában két motorkerékpár szaladt egymás felé. Búr volt az egyik, Fix a másik. Amikor hosszú, éles fénysugárt előrevetítő tekintetük találkozott, felismerték egymást s a szivük mélyén izzó gyűlölet egy pillanat alatt hatalmas lobot vetett. Agyukat a harag köde lepte el s vak hühhel rohanni kezdtek. — Végre megtorolhatom a rajtam esett sérelmet! Keresztülgázolok a nyomorulton! — sistergett Fix. — No, most megmutathatom erőmet és hatalmamat ennek a közönséges fráternek! — zúgta Búr. És a két gép egymásnak ugrott . . . Hatalmas csattanás, Robaj. Kiáltás és hörgés. Vak sötétség. Ez volt a felelet. A két gép holtan, szétesve, összezúzva terült el az utón. Béka és az ökör Az ökör békésen legelészett a mezőn. Egy kis pocsolyából békák lesték a hatalmas állatot. — Milyen nagy állat! — mondta egy zöld béka. A rücskös bőrű varangyos béka pöffeszkedve szólt: — Brik-brek! Ha akarom én is olyan nagy leszek! — Ungungungung-brekk! — nevettek a békák. Hogyan mondhatsz ilyent! Haragosan szólt a varangyos béka: — Ha nem hiszitek, hát lássátok! Félóra múlva akkora leszek mint ez a bámész ökör! A békák pislogva figyelték. Látták, hogy a varangyos béka szívni kezdi a levegőt. Szívja, szívja. És valóban nőni kezdett! Tíz perc múlva akkora lett, mint az öklöm. Rászólt a bámuló békákra: — Nos, hires béka népség, növök-e? — Bámulatos, bámulatos! Bizony nagyra nőttél! — álmélkodtak a békák. — Ez még semmi! Ide figyeljetek! A varangy tovább szívta magába a levegőt. Szemei kidülledtek. De a teste nőtt! Félóra sem telt, akkora lett már, mint a futball labda. — Bámulatos, bámulatos! — csodálkoztak a békák. A varangy azonban nem ; hagyta abba. Akkora akart len- j ni, mint az ökör. Az ökör is! judajott már és nem győzte bámulni a varangyot. v Szívta a levegőt, szívta a varangyos béka. De mikor ismét egy nagyot lélekzett, akkor brumm! ... Egy nagy durranás hallatszott. r A békák ijedten buktak a viz alá. Az ökör felcsapta a farkát, úgy futott el onnan. Aztán csend lett. A békák előmésztak. Keresték a varangyost. Bizony, az nem volt sehol. Szétpukkadt, nem maradt belőle semmi sem. így járt a nagyravágyó! SZÁZ HUSZÁRRAL SZÁZ LÓ Csallóközi kis faluban Harangoznak délre, Ebédet főz kovácsmester Hites felesége. Égő tűzhely melegétől Rózsás az orcája, Mint tulipán, olyan piros Takaros ruhája. Frissen mosott fehér abroszt Terit az asztalra, “Kész áz ebéd, édes uram!” Kiált az udvarra. Elnémul a nagy kalapács Erre a szép szóra. Mint a béka is elhallgat, Ha kelepei a gólya. Zöld kötényben asztalhoz ül Most a kovácsmester S éppen nagyban bíbelődik A forró levessel, Amikor a faluvégről Trombitaszó hallik. Régen hallott magyar zene, A szívbe nyilallik. Leveti a piros ruhát Kovács felesége, Élesrefent ollót ragad Remegő kezébe. Pár nyisszantás s vége van a Szép piros ruhának, Jó az Isten, ád helyette Nemsokára hármat. A hófehér térítőről Lerepül a tányér! Ebédelni a házaspár Majd később is ráér. Fehér abrosz nagyot sikit! Széthull kettétépve! Kettéhasad a kovácsnak Zöldszinü köténye! Az udvarod szétrebbenek Pulykák, csirkék, ludak, Kovácsmester nagy robajjal Hoz egy hosszú rudat És mire a faluba ér Száz huszárral száz ló, Büszkén leng a kovács házán A nemzeti zászló! GONDOLJON AZ ÓHAZÁBAN SZENVEDŐ VÉREINKRE! Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységgel DÍSZES KIADÁS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL Szegő Imre, a budapesti .Szent Gellért szálloda volt főszakáesa, az ételek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, torták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgeneráoiós gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszik, ha a világhírű magyar konyha (szerint elkészített ételeket megismerhetik, készíthetik és fogyaszthatják. — Ára szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő cimen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén -szállítjuk. —
