Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1960-02-05 / 3. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ - CLEAN FUN ÓHAZAI ANEKDOTÁK BALOGH ÁDÁM FAKÓ LOVA A KOLDUS SÓHAJA Béri Balogh Ádám, a hős ku- j ruc vezér, világéletében szentül hitte, hogy a fakó lovak neki. nem hoznak szerencsét. Nem is ült soha ilyen szinü paripára, ha csak kikerülhette; pedig a kuruc főtisztek többnyire fakó lovakon szoktak járni. Balogh Ádám vesztét csakugyan egy fakó paripa okozta. Mikor 1710 okt. 29-én Tolnában Mindszentnél a rácokkal vivott véres csatából maroknyi csapatával menekülnie kellett,! épp egy fakón ült; a ló Szekszárd alatt egy mély patak átugrásánál oly szerencsétlenül bukott el, hogy a hőst maga alá temette a vizmosásban. Az! üldöző rácok aztán a magával teretetlen hőst elfogták, gróf Pállfy János császári generális pedig Budára vitette és lefejeztette. A vitéz brigadéros kivégzése előtt lelkűkre kötötte utódainak, hogy fakó lovat sohase tartsanak. — Keserű érzés, mikor az ember annyira éhezik, hogy szomjúságában azt sem tudja, hová megy aludni éjszakára? ----------------------A MAGYAR VENDÉGSZERETET Gróf Rhérey Ádám, az erdélyi dús főur, Debrecenbe érkezett, az országos vásárra. Minden vendégfogadó annyira tömve volt, hogy sehol sem kaphatott szállást. Kénytelenek voltak a civisházakban keresni hajlékot. A gróf azonban sehol sem talált ínyére valót. Végre egy házra akadtak, mely elég kényelmet Ígért, s melyre föl volt írva, hogy eladó. — Szállást kérek. — Hát nem bánom, — mondja a civis, — de tessék megtudni, hogy más vendégeket is várok ám. — Mi az ára ennek a háznak? — szólt Rhédey gróf. Ehhez a családi hagyományhoz ma is ragaszkodnak Béri Balogh Ádám tolnamegyei ivadékai. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfizetése esedékessé válik, írjon egy póstakártyát s mi halasztást adunk az előfizetési díj beküldésére — Tízezer forint. — És minden órában eladó? — Igenis, az. — Kezet ide, — szól a gróf, előveszi erszényét, kifizeti a ház árát s behajtat. — Mostantól kezdve az ur legyen az én vendégem, — mondja az álmélkodó gazdának; — hadd mutatom meg, milyen a magyar vendégszeretet ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élclapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-Ielket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West. Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Utca, box: Város: ... Állam: .... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. Kalap a fán “Dél-Mexikó egyik államában egy csészeformáju gyümölcsöt termő (Cujete-) fa tenyészik. Az odavaló hölgyek ezt a csészeformájú gyümölcsöt a fejükre teszik és kalapként viselik.” Ezt a hirt elolvasta egy Budapesten lakó férj, homlokára csapott, azután tintát, tollat és papirt ragadott és az alábbi levelet irta: Nagyságos Polgármester urnák, Oaxaca Olvastam az újságban, hogy önöknél egy Cujete nevű fa terem, amelynek csészeformáju gyümölcsét az ottani hölgyek kalap helyett viselik. Nagyot dobbant a szivem, amikor ezt a hirt elolvastam. Micsoda paradicsomi állapotok lehetnek ott a férjek részére! Ha az asszonynak uj kalap kell, egyszerűen kimennek az országúira és az első fáról szakítanak maguknak egyet. Nagyon szépen megkérem tehát, nagyságos polgármester ur, küldjön nekem abból a fából néhány csemetét. Ha sikerül itthon két darab Cujete-fát felnevelnem, nem lesz többé gondom feleségem 1 kalapjaira, mert feleségemnek húsz kalap kell minden évben i és úgy hallottam, hogy egy-egy olyan fa legalább tiz kalapot terem. i Kérésemet megismételve, maradtam alázatos tisztelettel Fukar Teofil, Budapest, Masamód-utca 5. II. emelet 2. * * * Levelére nemsokára az alábbi válasz érkezett: Nagyságos Fukar Teofil urnák, Budapest Levelét megkaptam és kész örömmel küldeném el a kért facsemetéket, ha úgy érezném, hogy ezzel segítenék önön. Magam is nős ember vagyok [és így teljesen átérzem helyzetét, de mégis ki kell ábrándítanom önt abból a hitéből, hogy ,a Cujete-fa megoldja a női kalapkérdést. J Sajnos erről szó sem lehet. Ez a fa tudniillik csupa egyforma kalapot terem és miután olyan nő még nem született, aki ugyanolyan kalapot tenne a fejére, mint a másik, ezért a, kalapokat elviszik a masamódhoz, aki mindegyiket más és más disszel látja el, — persze jó pénzért. És miután a kalap ingyen van, a nők minden nap uj kalapot visznek a masamódhoz disziteni. Uram, én már a tönk szélén állok. Ne kivánjon magának Cujete-fát, örüljön, hogy felesége beéri évente húsz kalappal. Sorstársi üdvözlettel küldi az oaxacai polgármester. I FELKÉRJÜK OLVASÓINKAT, hogy címváltozásaikat közöljék szerkesztőségünkkel. 1960 február 5. BARNA MIHÁLY Barna Mihály a hagyomány szerint Rákóczi udvari prímása volt és állítólag ő a szerzője annak a szép kesergő nótának, melyből Bihari a hires Rákócziindulót formálta. Ez a hü cigány, mikor Rákóczi 1711-ben Lengyelországba indult, keserves sirás közben borult lábához: — Méssz, méssz, felséges fejedelem! Itt hagyod a vagyont, keresed a nincsent! Később Csáky Imre kardinális udvari muzsikusa lett s még 1737-ben is ő nyerte el a dijat tizenegy más cigány hegedűs elől.--------------------------VEGYTANÓRÁN — Mondj egy olyan vegyületet fiam, amelyik keményítőt tartalmaz. — Az ing-gallér. Hevesi dalok Szőke lány, kék szemű. Eszem a szivedet, Ne nézz rám, ne nézz rám. Elkábitsz engemet A szivem nyugalma Régen oda vagyon. Miért is szeretlek Téged olyan nagyon. . Reggel is, délben is. És a késő este, Csak te vagy egyedül Szivemben lefestve. Nappalom éjjelem. Hej, nincsen miattad. Mióta megtudtam: Szived másnak adtad. Nem keil a leánynak Bizni a szavába. Akkor is csal mikor Csókra áll a szája. Mert a leány csupán Aranyos pillangó, Nem is volt, nem is lesz. Sohasem állandó. Hej, milyen szomorú így az én életem. Egyetlen szerencse. Hogy a bort kedvelem, Bánatom elfojtom A boros pohárba, Búmat elzokogom Sép magyar nótába. Szőke lány, kék szemű. Nem megyek utánad. Nem emészt már többet Engemet a bánat. HEVESI jó bora Megvigasztal engem. Most már csak a nótát. Meg a bort szeretem. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Mi<-bisran
