Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-02-05 / 3. szám

1960 február 5.

r<?<4 nnNOO — CLEAN FUN

5-IK OLDAL *

nyan segítségét kérték valami ügyükben, még csak nem is válaszolt a levelükre. Maradjon csak a városban, megvagyunk mi nélküle is ... no de Isten áldja a tekintetes urat, én sietek . . .

Ottmaradt egyedül a kitaszított ember. Úgy érték a parasztember szavai, mint a pörölycsapás.

. . . Nem érdemli meg, hogy közöttük lakjék . . . méltatlan lett a szülői házra.

— Hát igaz! Negyven esztendőn át nem jutott eszébe a szülőfalu. Csak most, ezen a reggelen hirtelen elfogta a vágy beszivni a föld szagát. És most itt van . . . de jaj, későn érkezett . . .

Remegő lábakkal belép a kis kapun, nekitámaszkodik egy korhadó oszlopnak és nézi az elárvult szülői házat . . .

Itthon van hát végre, oly sok év után . . . azaz, hogy nem otthona az neki, nincs jussa többé hozzá.

És a képzelet szárnyán viszszaröppen negyven esztendőt. És gyermek lett újra, rövidnadrágos, maszatos kölyök.

Az udvaron ott eteti a csirkéket, egy fökötős, szelidlelkü parasztasszony; a vályúra éppen most húz vizet egy nagybaj uszu mokány magyar . . .

Minden a régi . . . Most is ott áll a gémeskut . . . Odébb az ól. De sokat mászkált a tetején! Aztán ni, a Bodri kutya is éppen most somfordái elő a konyhából, bizonyosan valami jó falatra bukkant, mert ugyancsak nyaldossa őkelme a szája szélét.

És nézi, nézi a szegény öregur az elhagyott, néma udvart, a roskatag hajlékot és szeméből kigördül két könnycsepp és végigpereg hófehér szakáién.

Hej, ha mégegyszer itt futkározhatna az édes szülői házban, melynek ismeri minden zugát, ha még egyszer megcsókolhatná azt a parasztasszonyt s megölelhetné azt a kérgeskezü, becsületes parasztembert, akiket úgy elfelejtett, — odaadná hátralevő napjait, oda adná mindazt, amiért oly sokat küzdött, dolgozott: a magas cimet és méltóságot.

Amikor a faluja felé röpítette a vonat, elgondolta, hogy otthagyja a várost és hazajön pihenni. De most ez a szép reménye köddé foszlott. Nem jöhet haza, mert méltatlan lett arra a rozzant, szalmafödeles kunyhóra.

Aztán még egyszer végigsimogatta tekintetével a házat, a félszert, a fülepte udvart, remegő kezével átkarolta a kapufélfát s úgy mondott Istenhozzádot a szülői háznak — örök-re.. . .

Aztán görnyedten, összetörve és fájó szívvel elindult az utón hazafelé.

FELKÉRJÜK OLVASÓINKAT,

hogy címváltozásaikat kö■ zöljék szerkesztőségünkkel.

DETEKTÍVEK ÉLETÉBŐL

Divatos, bő világossárga kabátban, félrecsapott, lapos filckalappal fején, elegáns fiatal nő áll a detektivszobában, az egyik kopott íróasztal előtt, mellette a kisérő rendőr, aki előállította. Minden finom és úri külsőt mutat a fiatal nő öltözékén — egyedül a szandálcipő takar kissé túlságosan tömzsi, zavaróan széles lábfejet.

Az elegáns nő neve: Harangi Erzsébet: mindenes cselédleány. S amiért itt áll a detektivszobában, az a legegyszerűbb és legközönségesebb házitolvajlási ügy: a leányt az asszonya jelentette fel, hogy mindenféle apró holmi — harisnya, parfőmszóró, csipkézse-bkendő, ezüst cukorfogó — tűnt el a házból s amikor az asszony átkutatta a cselédleány holmiját, ott a kosár fenekén hiánytalanul megtalált mindent.

S ekkor következett a drámai fordulat. Volt ott egy értékes, szikrázó-csillogó brilliáns karkötő, ami minden bizonnyal hasonló lopásból származott. A karkötő most ott hever a kikérdezést végző detektív asztalán, a gyűrött cigarettás papirdoboz mellett.

— Na, Böske, köpjél, honnan van ez a karkötő!?

A lány dacosan ránt egyet a vállán:

— Kaptam!

— A vőlegényedtől persze! Vagy az unokafivéredtől. Csakhogy meg kell ám mondani a nevét, hogy megkérdezhessük, ő meg honnan szerezte.

— Nem tudom a nevét, akitől kaptam.

A detektív türelmetlen mozdulatot tesz, s szeme megvillan.

— Nézd, Böske . . . csakugyan ajándékba kaptad?

Az elegáns nő lehajtja a fejét. Nem felel.

! — No, ugye, hogy nem! Érted te a szót. Loptad. Biztosan az előbbi szolgálati helyeden, így van?

— I-igen! — hangzik a suttogás.

A detektív lapoz a leány könyvében:

— Itt van. Korcsek Károly könyvelő. Ez az?

— Igen. Elsején léptem ki onnan, akkor hoztam el.

— Hol van alkalmazásban ez a könyvelő? A volt gazdád?

A leány megmondja pontosan. A detektív az asztalán heverő telefonkönyvből megállapítja, hogy a kárpitos és bútorkereskedő cégnek, ahol Korcsek Károly dolgozik, van telefonja. És már le is tárcsázza a számot:

— Halló, ott találom Korcsek Károly urat? . . . Igen, várok! . . . Korcsek ur? Itt a főkapitányság, Hatkóczy detektív .. . Kérem, Korcsek ur, igen fontos ügyben szeretném, ha felkeresne itt a főkapitányságon. önnek is érdekében áll és a nyomozást elősegítené.

Most azonnal? . . . Köszönöm: A Zrínyi utcai front, második emelet 574-es szoba. Köszönöm, a viszontlátásra!

... Jó negyedóra múltán igénytelen, riadtarcu, apró emberke lép be a detektivszoba ajtaján. A hangja elcsuklik és remeg, amikor megáll a detektív íróasztala előtt:

— Nevem Korcsek. Hivatni tetszett . . .

A detektív felnéz:

— Igen, idekérettem, Korcsek ur. Jó hirt akarok közölni önnel. A felesége őnagysága brilliáns karkötője megkerült.

A kis ember tágra mereszti a szemét. Ahogy szürke felöltőjében megáll az Íróasztal előtt, valóba nolyan, mint a megelevenedett kétségbeesés.

— Brilliáns karkötő?

— Igen. Itt van! Tessék megnézni! Felismeri?

Az apró emberke bárgyún bámul a szikrázó-csillogó ékszerre. Aztán megrázza a fejét:

— Nem! Sohase láttam . . . A feleségemnek nincsenek ilyen drága ékszerei.

Ez nem várt fordulat. A detektív érthetetlenül csóválja a fejét . . . Valakit megloptak, érzékeny kár éri és nem tűd róla. Ugyanekkor rá sem ismer az eltűnt holmijára . . . Ennek a rejtélynek a végére kell járni!

Már csenget és felhozatja a letartóztatott leányt a 200-as cellából.

— Ismeri ezt a leányt? — kérdi a könyvelőtől, amikor Harangozó Erzsébet a rendőr kíséretében belép az ajtón.

— Igen, az Erzsi, aki nemrég ment el tőlünk.

— Hát ez a leány beismerte, hogy ő lopta az ékszert az ön felesége szekrényéből.

Korcsek még mindig értel-A “KIS DONGÓ” előfizetést dija egy évre 3.00 dollár.

JOHN MOLNÁR

FUNERAL HOME

A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, teuietésrendező

8632 DEARBORN AVENUE

Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555

metlen közömbösséggel bámul a brilliáns karkötőre:

— Ez valami tévedés lesz! — mosolyogja.

— Dehogy is tévedés! — rándít a vállán a tolvaj cselédleány. — Persze, az ur nem ismeri a karkötőt, nem ő vette a nagyságának, hanem a Kende ur .. .--------r &-■-----------KITÉRÉS A BICIKLI ELŐL

Hogyan térjünk ki a kerékpárosok elől?

Erre nézve jó tanácsot ad egy tapasztalt gyalogjáró, akit már nyolcadszor gázoltak el.

— Ha látunk egy biciklit, mindenekelőtt csöngessünk ne[ ki, ha ugyanis van nálunk jcsöngettyü; ha nincs, dobjuk magunkat a földre és borítsunk a hátunkra egy domboro! dó szilárd hidacskát, amelyen a kerékpáros áthalad, úgy hogy nekünk nem fáj. Megtehetjük azt is, hogy a fal mellé állunk és onnan udvariasan figyelmez! tétjük a kerékpárost, hogy ki kell térnie.

LAPKÉPVISELŐKET az ország minden vidékén felveszünk, írjon a feltételekért.

EGYHAZAK, '

EGYLETEK, MŰKEDVELŐ KÖRÖK FIGYELMÉBE!

Énekkarok, dalárdák részére kottasokszorositás. — Három felvonásom színdarabok. — Egy-két felvonásos tréfás színmüvek. — Magyar dalok. 110 vers minden alkalomra (füzet)

30 vers (válogatott Október 6-ra (füzet)

30 vers Március 15-re. Irredenta versek (füzet)

A három verses füzet ára (170 vers) csak 75 cent. — Kapható:

VERES JÓZSEF kántor-tanitónál, 1432 Magnolia Avenue,

San Bernardino, California.

PROTESTÁNS TESTVÉREINK SZIVES FIGYELMÉBE!

óhazában vagy itt élő szüleiknek, rokonaiknak, barátaiknak, kedves és értékes ajándék egy NAGYBETŰS MAGYAR

SZENT BIBLIA

(ó- és Uj Testamentom)

angol nyelven is kapható a Biblia, széle díszes, zipperes. Megrendelhető:

Veres József kántor-tanitónál, — 1432 Magnolia Avenue, SAN BERNARDINO, CALIFORNIA.