Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-11-05 / 21. szám

KICSINYÍTI Halvacsorán a férj a hal ban valami hosszút és véko­nyát talál. A feleség csodál­kozva kérdi: — Mi az, szálka? Mire a férj: — Miért kicsinyíted ezt a hosszú hajat? Ez nem szálka, hanem szál. ÖRÖKSÉG A boldog örökös kétségbees­ve panaszkodik: — Szörnyű pechem van. Nem tudom felvenni az örök­ségemet. — Miért? — Mert egy inggallért örö­költem a nagybácsimtól és ne­ki 38-as nyaka volt, nekem meg 43-as. TÁLALVA Egy inasgyerek ebédét vitt a főnökének, közben, amint bámészkodva ment az utcán, megbotlott, elesett és az ebéd szépen végig kenődött az úttes­ten. — Miért nem sietsz vele — mondták neki csufolódó pajtá­sai — mindjárt jön a főnököd. — Csak jöjjön, — mondja a gyerek — már ki van tálalva. -------—— SÓHAJ Pista gyereket borért küldte az édesapja, de az hazafelé jö­vet, elejtette a borral telt üve­get. Ijedtében igy sóhajtott fel: — ó, Istenem, ha már az üveg el van törve... bár csak én is meg volnék már verve. Lapképviselóket AZ ORSZÁG MINDEN RÉ­SZÉBEN FELVESZÜNK. ÍRJON FELTÉTELEKÉRT. Cs. P. Híradó 303 Maple St. Perth Amboy, N. J CLEAN FUN Vol. 21. évfolyam. — Detroit, Michigan — 51 i960 november 5. —21. szám. ÖDÖNKE IMÁJA — Már megint drágább lett a spenót... Ha ez igy megy to­vább, levesszük az étrendről, — mondja Ödönke mamája. Szülei hallják, hogy ödönke, — aki szívből utálja a spenó­tot, — este igy fejezi be az imá­ját az ágyban: . . . Édes Istenkém, add, hogy a spenót minél drágább legyen mindörökké, amen. URI BARÁT Egy ember csökönyös sza­marával elakadt az utón, mire botjával biztatni kezdte az ál­latot. Meglátta ezt egy úri ember, fenyegetni kezdte a gazdát, hogy, ha még egyszer megüti a szamarat, följelenti. Egyszercsak megszólal vala­ki, a közben összegyűlt embe­rek közül: — Ki hitte volna, hogy en­nek a csökönyös szamárnak ilyen úri barátja legyen! FELKÉRJÜK KEDVES OLVASÓINKAT, hogy költözködés esetén — az adminisztráció köny­­nyitése végett — úgy a régi, mint az uj címet szí­veskedjenek mielőbb közölni szerkesztőségünkkel. BŰNÖS A fiuk szörnyű zajt csapnak a szobában, mig az anyjuk megsokalja és kizavarja őket, csak a legkisebb testvér, a kis Aranka marad az anyja mel­lett. őt nem engedték ki a töb­bivel. Amint igy üldögél hal­lotta, hogy testvérei vígan han­­curoznak tovább az udvaron, odafordul anyjához és igy szól: — Anyukám, légyszives ker­gess ki engem is, én is velük verekedtem itt az előbb...---------------------------------­AZ ALAGÚT Arisztid nászuton van. A vo­nat egy váratlanul hosszú alag­­uton megy keresztül. Az utasok ezalatt teljes sötétségben ma­radtak. Az alagútból kijövet igy szól Arisztid: — Édeském, — súgja, ha tudtam volna, kéhlek, hogy ez az alag-hogyishivják ilyen hosz­­szu, hogy ily sokáig maradunk a sötétben ... mennyi elmaradt csók ... A fiatal asszonyka rémülten kérdi: — Óh, Arisztid! ... Hát nem te voltál... ? UTAS ÉS KALAUZ A kalauz rászól a tömött vo­nat lépcsőjén lógó utasra: — Tessék leszállni! Az utas dühösen visszaszól: — Ne az utasokat szállítsák le, hanem a viteldijat! EZ AZ IGAZSÁG A molnár kérdi legényétől: — Ezekből a zsákokból kivet­ted már a vámot? — Ki. — Látta a gazda? — Nem látta. — Akkor vedd ki mégegy­­szer, de úgy, hogy ő is lássa, mert különben nem hiszi el.---------------------------------­NINCS ITT Teperácsné keresi az urát, aki el-elmaradozott hazulról. Benyit az egyik kocsmába s egy szót se szól csak szétnézeget. — Kit keres asszonyság? — kérdi az ott idogáló társaság egyik elázott tagja. — Egy becsületes embert ke­resek, de látom nincs itt — vá­laszolta Teperácsné és tovább | ment. — Az éjjel azt álmodtam, hogy anyuka akkora dobostor­tát sütött a születésnapomra, mint ez az asztal — dicsekszik Jeromos a kis öccsének, Bim­­binek. — Nekem is adtál belőle? — kérdezte a kis Bimbike re­ménykedve. — Jeromoska hidegen végig­méri Bimbit és igy szól: — Hogy is ne...! Álmondj magadnak másikat! ...--------------------------­MENTEGETŐDZÉS Égy felháborodott asszony a budapesti Állami Áruház pult­jára dobja a magával hozott kis csomagot. — Szégyeljék magukat. Teg­nap vettem ezt a pár harisnyát és azonnal szétment. Pedig az áll rajta, hogy “Tiszta nylon!” — Ezt a cédulát csak a mo­lyok megtévesztése miatt tesz­­szük rá, — mentegetődzött az egyik alkalmazott.-----------(«<-) ----------­JAJ . . . Pimpőke ijedten szalad be az édesanyjához és kiáltja: — Jaj!... Anyukám! Gye­re ki a konyhába, mert a tej már sokkal nagyobb mint a lábos! Ön is olvassa a “KIS DONGÓ M és szerezzen uj előfizetőket!

Next

/
Thumbnails
Contents