Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-09-20 / 18. szám

I 1959 szeptember 20. * TS nnvrcrt _ CLEAN FTTN 3-IK OLDAL Gyermekrovat FOHÁSZ Én Istenem, kérlek szépen, Vigyázz reám minden lépten! És segíts meg, hogy jó legyek, Hogy mindenkor sok jót tegyek, Hogy szeressem, ami nemes, Mi szép, igaz és érdemes! Áldásokat óh! add reám, Halld meg buzgó, forró imám! ----------------------­Az ősz A nappalok rövidülnek, kez­dődik az ősz. A fák lombjai sár­gulnak s a földre hulldogálnak. A vidám madarak melegebb tájakra költöznek s tavaszig nem térnek vissza. A tó partján nem látjuk a hosszúlábú, piros csőrü gólyát; az eresz alatt nem ficserél a villásfarku vidám fecske. Csak néhány virág nyílik még: az őszike és az őszi rózsa. A fü a réteken már rég le van kaszálva; a növények levelei hervadásnak indultak, elszá­radtak. A körte, alma, dió és más gyümölcsök már megértek; itt a szedés ideje. A gyermekek ví­gan másznak fel a fákra, le­szedni a piros almát és kosa­rakba rakják. A gyümölcsöt el­rakják télire, hogy megérjen s jobbizü legyen. A szőlőfürtök is megértek már. Itt a szüret ideje. Minden udvaron zaj, sürgés, forgás; ké­szítik a hordókat, kádakat. Majd felrakják azokat a szeke­rekre s viszik a szőlőhegyekre. Ott is zaj, vigság van minden­felé. Ki örül jobban a vig szü­retnek, mint a gyermekek! * De mily puszta a mező is! A kukoricát is behordták már; hideg szél süvít a tarló felett. Csak itt-ott szánt egy földmi­­ves, vagy vet gabonát a jövő év­re. Ezek az őszi vetések. A va­dász lesben áll, hogy elejtse a gondatlan vadat. Minden be van takarítva; az emberek készülnek a közelgő téli napokra. Értesítjük olvasóinkat, hogy megjelent az 1959-ik évi kato­likus naptár, melyet nálunk megrendeltek s azt elküldjük azoknak, akik megrendelték. Csak korlátozott példányban kaptuk Mr. Jánossytól, a lap képviselőjétől s ha azok kifogy­nak nálunk, tőle megrendelhe­tők. Címe: Árpád Jánossy, 11787 Whithorn, Detroit 5, Mich. A jó tanuló A jó tanuló mindig rendben tartja könyveit, Íróeszközeit, ruháit és minden holmiját. Megtanulja leckéjét, meg­tisztítja ruháját, cipőjét és igy megy az iskolába. Az utón il­ledelmesen viseli magát; nem ácsorog és nem civódik pajtá­saival. Illedelmesen előre kö­szön minden néninek és bácsi­nak. Mikor az iskolába érkezik, köszön s rögtön a maga helyé­re ül. Szomszédaival nem be-' szélget, hanem figyel a tanító minden szavára. Ha a tanító fölszólítja, szépen, hángosan és értelmesen válaszol. Amit a tanító fölad, azt szorgalmasan elvégzi. Iskola után előbb megtanul­ja leckéjét s csak azután megy játszani. Aki igy tesz, az jó tanuló s azt szeretik a szülői is, meg a tanítói is. Aki nem igy tesz, az nem jó tanuló.--------------------------­A TEVE ÉS A SAKÁL A folyó túlsó partján a falu tyúkjai szemezgették a magocs­­kát. Meglátta őket az innenső partról a sakál és megkívánta a tyukhust. — De hogyan keljek át a fo­lyón? — töprengett magában. Ott legelt éppen a teve, oda­ment hozzá, megszólította: — Te ugy-e szereted az édes­séget? — Szeretem — felelte 'a teve. — A túlsó parton cukornád nő. Neked jó hosszú a lábad, könnyen átkelsz a folyón. Ha nincs ellenedre, én felmászom a hátadra és átmegyek veled. No, hajolj le. A teve térdre ereszkedett, a sakál kényelmesen elhelyezke­dett a két púp között és amint átértek a folyón, meg sem kö­szönve a teve szívességét, ha­nem leugrott a földre és a tyú­koknak esett. A teve csak száraz bokrokat talált a parton, a sakál ellen­ben jólakott tyukpecsenyével. Az életben maradt szárnya­sok riadt kotkodácsolással szét­szaladtak. Lármájukra a falu­siak ásóval, kapával futottak agyonverni a kártevőt. A sakál azonban elbújt egy bokor al­ján, úgy, hogy az emberek az ártatlan tevét Verték el harag-1 jukban. Szegény alig tudott szabadulni tőlük. Nagynehezen érte el a partot és már bele­gázolt a vízbe, amikor a sakál utána futott és igy kezdte kér­lelni: — Nem bántana a lelkiisme­ret, ha itthagynál engem? — Becsaptál. Én szenvedtem el a verést, hogy te jólakhass tyukhussal — felelte harago­san a teve. — Te vagy a hibás. Ha te is elbújsz egy bokorban, mint én, senki sem talál meg — felelte A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. az álnok sakál és még mosoly­gott is szemtelen beszédéhez. — No jól van, mássz fel a há­tamra — mondta a teve gú­nyosan és begázolt a vízbe. Mi­kor a folyó közepére értek, megállott. — Miért állsz meg? — kiál­tott ijedten a sakál. — Te a verés elől mindig el­bújsz egy bokor alján, én meg a verés után mindig megfür­­döm. Ajánlom, merülj meg te is egy kicsit a hüs habokban. — Hogyan tudnék én meg­merülni? Hiszen megfulladok — kiabált a sakál. — Akkor megkaptad, amit érdemelsz — felelte a teve és alámerült. A sakált meg elra­gadta a gyors folyó. El is nyelte. így bűnhődött a sakál álnok­ságáért.--------««£ §*»-------­BÚCSÚ Vándorol a gólya, A puszták lakója, Vissza a magasból Busan néz a tóra. Mért is kell elmenni, Hosszú útra kelni? Nádas tavam, áldjon az ég! Ki tudja, hogy látlak-e még? Tó is busán nézi, Búcsúszavát érti, Integet a náddal A magasba néki. Mért is nincsen szárnya? v Most utána szállna! Gólyamadár, áldjon az ég! Ki tudja, hogy látlak-e még? Pósa Lajos A szőlő és szüret Nemes gyümölcséért a szőlő­tőkét mindenütt nagyra becsü­lik. A szőlőt vagy megeszik, vagy bort sajtolnak belőle. He­gyes vidéken, a* déli hegyolda­lakat szokták szőlőtőkével be­ültetni. Ezek a szőlőhegyek. A szőlő októberben érik. Ek­kor kezdődik a szüret. Szüret­kor az egész falu künn van a szőlőhegyen. Egyszerre megele­venedik a hegy, ahol eddig csend volt s csak a mogorva szőlőpásztor léptei, vagy a ma­dárijesztő kelepelései hallat­szottak. Munkához látnak. Gyorsan megtelik dézsa, kosár s az iz­mos puttonyosok alig győzik a szőlőt hordani, hogy a kész kádakba öntsék. Ott várják a préselők. A kinyomott törkölyt nagy borsajtóban még egyszer kisajtolják. Zene, ének s egy­­egy pisztolydurranás fűszere­zi a vig szüretelők munkáját. A szüretelő nép néhol földi­­szitett szüreti lombot visz da­lolva a községbe, a szőlő tulaj­donos házához. Ott azután jó vacsora mellett élvezi a mun­kás nép fáradságának jutal­mát. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol /agy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, Írjon egy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési di] be­küldésére. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási díjjal 1 dollár Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységekkel DÍSZES KIADÁS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL! Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakácsa, az éte­lek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, tor­ták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs "kyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszi, ha a világhírű magyar konyha szerint elkészített ételeket megismeri, készíthet», fogyaszthatja. — Ara szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő címen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN, 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. -—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents