Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-08-05 / 15. szám

1959 augusztus 5. r/íc nnvnO _ CLEAN FUN 5-IK OLDAL ' beteg hangja egyre elhalóbb lett. Erőtlenül hanyatlott visz­­sza párnáira. A körülállók könnyeztek, sír­tak, nehéz sóhajok szálltak a levegőben. Több, mint kilencszáz év telt el azóta. Ezer megpróbáltatá­son esett keresztül a magyar. Pusztított a tatár, irtotta a né­met, a török, széttördelte Tri­anon és elhurcolja az orosz, de a magyar élt, élni fog, mert a boldogságos Szűz őrködik sze­gény Hazánk felett -és Szent István soha nem porladó jobb­ja mutatja az utat. Minél job­ban érezzük szegénységünket, nyomorúságunkat, szétszórtsá­gunkat, annál nagyobb hittel forduljunk Hazánk Patrónájá­­hoz és mondjuk az ősi imádsá­got: Magyarországról, romlott Hazánkról, Ne feledkezzél meg, szegény magyarokról! Deák Ferenc — a Haza Bölcse — jelleme “Tiszteld atyádat és anyá­dat” — ezt mondja a szentirás; s Deák Ferenc ezen parancso­latot nemcsak szentnek vallot­ta, hanem meg is tartotta. Bátyját, Antalt, ki atyjaként gondoskodott róla, mindvégig szerette és tisztelte s még emlé­kezete iránt is tisztelettel vi­seltetett. Tanítói iránt is mély kegyelet volt lelkében, nemcsak ifjú korában, hanem öregségé­ben is. Nem tűrte még ifjabb éveiben sem, hogy jelenlétében valaki az öregek, vagy a haza nagyjai felől tiszteletlenül nyi­latkozzék. A hiúságnak, elbizakodott­ságnak egy szikráját sem tűrte meg lelkében. Egyszerű volt öl­tözete, egyszerű volt életmód­ja. Nem is szerette azokat, kik minden vagyonukat cifra ru­hákra s eszem-iszomra költik. Nem visel érdem j eleket s az volt egyedüli kívánsága, hogy király és koldus egyaránt el­mondhassa róla: “Becsületes ember volt!” A tétlenséget s rendetlensé­get eiltélate. Üres idejét neme­sen töltötte el. Szabad idejé­ben, miként Mátyás király, az igazságos, fafaragással is fog­lalkozott és sok szép tárgyat készített barátai számára em­lékül. Vagyonát jókarban tar­totta. Soha nem költött többet, mint amennyi jövedelme volt. Nem szorult soha senki kegyel­mére, mert úgy osztotta be jö­vedelmét, hogy abból napon­kint meg is takaríthatott vala­mit. Más ember az ő jövedel­mét kevésnek tartotta volna. Őneki a bölcsnek, elég volt az mindig. Haszonlesésből nem tett soha semmit. Előtte első és legszen­tebb volt a haza. Ezért, midőn végórája közeledett, nyugodtan nézett a halál szemébe. Isten szolgáját, a lelkiatyát szent buzgósággal fogadta s vallásos lelke - elkészülve tért vissza a Teremtöhöz. ő nem tartozott azok közé, kik az Isten nevét emlegetik, hanem azok’ közé, kik Isten törvényei szerint él­nek. A szegényeknek és árváknak valóságos atyja volt. Nem volt gazdag ember, mégis sok embe­ren segített. Jól tudta ő, hogy A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. az árvák a legszegényebb em­berek és az árvák mindnyájunk gyermekei. Deák Ferencnek nem volt gyermeke. Gyámleánya volt, koszorús költőnknek, — Vörösmarty Mi­hálynak — Ilona nevű leánya, akinek neveltetésére nagy gondja volt, s aki később Széli Kálmánnak, Magyarország mi­niszterelnökének felesége lett. De hogyan tehetett ő annyi jót másokkal, ha magának is kevés vagyona volt? Úgy, hogy amire némely ember sokat költ, azokra Deák keveset adott. Mindig tiszta, de nem divatos ruhában járt és egyszerűen élt, hogy ami ezen költségeiből fennmaradt, a szegényeknek adhassa. így segített ő megta­karított filléreivel a szegénye­ken. * ' Deák Ferencet, mint világ­hírű embert, mindenki szeret­te volna látni, ha szemtől-szem­­ben, szinről-szinre nem, leg­alább képben. Felkérték tehát, hogy vétesse le magát, amit ezelőtt soha nem tett. Vonako* dott megtenni s csak mikor eszébe jutottak azok az árvák, akiken ő sem segíthet úgy, mi­ként szeretné, engedett a ké­relemnek s levétette magát; de kikötötte, hogy elárusított arc­képeinek tiszta jövedelme a fő­­várqsi árvaházaké legyen. Ez történt 1861-ben. Tíz év alatt Deák Ferenc elárusított arcképeinek jövedelméből az Erzsébet leányárvaház tizen­kétezer, a József fiuárvaház pe­dig tizennégyezer koronát ka­pott. így lett a nem gazdag Deák Ferenc az árvák atyja. Deák Ferenc különben is na­gyon szerette a jó gyermekeket és örömest foglalkozott velük. Ha kiment sétálni a szabadba s a Városligetben egy-egy ár­nyas fa alá leült, rövid idő múlva a gyermekek egész se­rege vette körül, kikkel úgy el tudott mulatni, mintha saját gyermekei lettek volna. Nem féltek ők Deák bácsi széleska­­rimáju kalapjától, nagy szem­öldökétől, amelyek alól annyi jóság, annyi szeretet tekintett rájuk. Kérdéseire örömmel és bátrán feleltek s megígérték, hogy szorgalmasak és jó tanu­lók lesznek. Az ily jó gyermekek aztán nem egyszer emléket is kaptak tőle, amit híven meg­őriztek. Aki távolról nézte Deá­kot a kis diákok közt, önkénte­lenül is Jézus szaval jutottak eszébe: “Engedjétek hozzám a kisdedeket és ne tiltsátok el tő­lem, mert ilyeneké a mennyek országa.” DEÁK FERENC GONDOLATAIBÓL Vörösmarty Mihály, a nagy magyar költő, szegényen halt meg. Ilona nevű leányának Deák Ferenc lett a gyámja. Hozzá irt leveléből vesszük az alábbi gondolatokat: Élted egész folyamán Isten áldását mindig megérdemeljed. Gyakran szenvedéseket, néha súlyos csapást mér reánk a I Gondviselés. De Isten a jókat soha el nem hagyja. Végtelen jósága enyhíti fájdalmunkat, erőt ad a csapások elviselésére. Légy tehát ingatlan bizalom­mal Isten iránt, s erőd el nem hágy a szenvedések között, nem fogod elbizni magadat, ha sorsod kedvező. A kegyeletnek szent érzelme­it ápold s híven megőrizd keb­ledben, mert azok legszebb eré­nyeink. Ne légy soha igazságtalan mások iránt. Ápold és növeld kebledben a kötelesség érzetet. Amit köte­lességed paráncsol, szigorúan teljesítsd és haladék nélkül, még ha nehéz volna is teljesí­tése. A kötelesség érzetével kar­öltve jár az önmegtagadás szép erénye. Gyakran le kell monda­ni vágyainkról, mert azok tel­jesítése azonnal, vagy későbbre sok áldozatba kerülne. Aki ön­megtagadással nem bir, az vá­gyainak, szenvedélyeinek és in­dulatainak rabja. Ha .valakivel jót tettél, fe­lejtsd el s ne számíts viszon­zásra, sőt még hálára sem. Légy mindig munkás, gon­dos és takarékos. Olyan tulaj­donságok ezek, melyek a csalá­di s egyéni boldogságnak lé­nyeges feltételei. A legvirágzóbb család is elsüllyed e három tu­lajdon hiányában. Végre figyelmeztetlek egy rut hibára, mely a társas élet j minden rétegében borzasztóan i elterjedt. Ez a rut hiba: az em­berszólás. A rágalmakat gonosz embe­rek koholják, de terjesztői a jobbak is, nem gonoszságból, hanem könnyelműségből. A rösszat, amit másról hallottál, ne terjeszd soha. A szó csak addig van hatalmunkban, mig azt ki nem mondottuk. A jóság alapfeltétele a bol­dogságnak. Rossz ember lehet szerencsés, de boldog nem lesz soha!--------------------------­'ÍÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb aján­dék minden magyal részére. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS „ OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási díjjal 1 dollár Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységekkel , DÍSZES KIAD AS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL! Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakácsa, az éte­lek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, tor­ták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszi, ha a világhírű magyar konyha szerint elkészített ételeket megismeri, készítheti, fogyaszthatja. — Ára szállítási díjjal 1 dollár — • j Megrendelhető a következő cimen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN, 1 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. —

Next

/
Thumbnails
Contents