Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1959-06-05 / 11. szám
1959 junius 5. KIS DONGÖ - CLEAN FUN 7-IK OLDAL (Folytatás.) Éjfél után három volt, mikor oda hagytam a “Kék macskát”. Már most mit csináljak még annyi ideig? Untam már nagyon ezt a históriát; — mindennap ugyanazok a dalok, az előre ismert több mint kétértelműségekkel; ugyanazok az énekesnők, hol szőke hamis hajjal, hol barnával, az a visitozás, kiabálás, sör, bor punch, szivar és hajkenőcs-büz, merész táncfigurák és őszinte oldalbadöfések, olcsó pezsgő, s hölgyek, akiknek az is jó; leányok, akikkel az ember per tu van, s férfiak, akiknek a “Senkiházi” már titulus: az embernek utoljára ettől is elmegy a gusztusa. Már most, ha regényiró volnék, untomban azt tenném, hogy leirnám a kék macskabeli életet, épületes olvasmányul az érettebb korú fiatalság számára; hozzátéve a végén, hogy mindez azért lett a maga természtes mivoltában egész élethűséggel leírva, hogy irtózzanak vissza tőle mindazok, akik még nem ismerik, s aztán igyekezzenek saját tapasztalataik nyomán meggyülölni azt a förtelmes életet. Le tudnám én azt Írni olyan szépen, hogy igazán csúnya volna. Hanem hát minden folyadék között csak az egy tinta az, mitől alaposan irtózom: azt nem itatják meg velem semmiféle alakban. Mondtam már, hogy három óra volt éjfél után, s én nem tudtam elhatározni, hogy hová menjek most. Hazamenni még korán van: ha lefekszem, úgy elalszom, hogy délig föl nem ébredek. Ha az ember a feleségét felhozta volna magával; hát legalább várna rá az a kellemes izgalom, hogy hazatérve kivallatják: hol járt? Lehet aztán szebbnél-szebb hazugságokat lőni: s az is sport; végül lehurrogatják, s az is élvezet; de hát AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $3.00 Kis Dongó, - 7907 W. Jefferson Ave. - Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — EGYHAZAK, EGYLETEK, MŰKEDVELŐ KÖRÖK FIGYELMÉBE! Énekkarok, dalárdák részére kottasokszorositás. — Három felvonásoa színdarabok. — Egy-két felvonásos tréfás szinmiiyek. — Magyar dalok. 110 vers minden alkalomra (füzet.) 30 vers (válogatott Október 6-ra (füzet) 30 vers Március 15-re. Irredenta versek (füzet) A három verses füzet ára (170 vers) csak 75 cent. — Kapható: VERES JÓZSEF kántor-tanítónál, 1432 Magnolia Avenue, San Bernardino, California. a tavalyi termés nem engedte meg ezt a luxust. Felnézhetnék a kaszinóba: ott még ilyenkor találni kártya partit. Csakhogy azok reggel felé már nagy pénzben játszanak, s nekem meg ma épen a vesztő napom van. Gondoltam valamit. Gyerünk fel a Szent Gellért-hegyre. Soha sem láttam még a napot fölkelni. Azt mondják, hogy nagyon szép. Odáig kifújja a friss szél a gőzt a fejemből. Visszatérett aztán pihenőt tartunk a “Három kapásnál”, ahol pompás korhely levest lehet kapni, kitűnő ürmösborral. Nincs olyan bolond, amit meg ne tegyek, ha eszembe ötlik. Fel a Gellért-hegy ormára. A lánchíd előtt a rendőr megfogott, hogy hová megyek? Azt mondtam neki, hogy Somoskőit üldözöm, aki a brazíliai császárné gyémántjaival megszökött, segítsen elfogni. Jött is velem egy darabig. Utoljára, — mert azt hitte, hogy félbolond vagyok, — könyörgött, hogy eresszem el, soha se áll az utamba többet. Amint a lánchidnak az első oszlopánál befordultam a kanyarulóba, a nagy lámpa oszlopa mellett egy nőalakot pillantok meg. Nőalak, magában véve is érdekes előttem; hát még a Lánchíd oszlopa előtt, éjfél után három órakor. ■ Egyszerű,. szegényes fekete ruha volt rajta, a vállaira hanyagul odavetve egy kopott kockás kendő, kezei kesztyütlenek, a kalapja gyürődött, valami vedlett tollal az oldalán: hanem volt aztán, ami mind azt fedelmi módon kárpótolta, két olyan tömött tekercsben aláomló szénfekete haja, hogy az ember keresztül akadt benne, ha ránézett. A nőalak csikorgó lépéseim neszére odalapult a lámpaoszlop mélyedésébe s úgy látszott, mintha merev tekintettel azt méregetné, hogy milyen messze lehet innen a Dunáig? Megálltam a háta mögött: mire ő bosszúsan rántotta fel a fejére a kockás kendőt, s az egész arcát eltakarta vele. Megharagudtam érte, s odább mentem. — Sohse félj hugám: még annyira nincs elerkölcstelenitve századunk és nemzetünk, hogy a leányokat elraboljuk erővel: jönnek azok maguktól is, csak rájuk kell nézni. Szervusz! Hanem aztán, amint a másik lámpa oszlopáig haladtam, ahol a gyalogjáró megint bekanyarodik, még sem állhattam meg, hogy vissza ne tekintsek felé. Hát ekkor már az én nőalakom hirtelen ledobva magáról a nagy kendőjét és a kalapját, erősen kapaszkodóban volt a lánchid-oszlop kőkorlátjára; — JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 csak épen, hogy odafuthattam, mielőtt a Dunába levetette magát. J, ,.«ül Amit megkaptam, az az egyik gazdag haj tekercse volt.Látszik, hogy igazi, mert fogva maradt általa. — Uram! Ne huzza ön a hajamat! — kiáltott rám, s az alatt egyik kezével eltakarta előlem az arcát. — Hát mijét húzzam, kérem? — Bocsásson el, hadd megyek utamra! — De már azt a bolondot nem teszem. Szálljon le onnan. S mert szép szerével nem akart szót fogadni, nyalábra fogtam minden további nélkül, leemeltem arról a veszedelmes helyről. Akkor aztán egészen közel jutott arca az enyémhez. Soha sem láttam életemben tökéletesebb szépséget. Milyen szemek! Még a lámpavilágnál is! Sohasem ragyogtak rám szebb szemek életemben. Hogy mennyire szépek voltak? . . . Azt majd bővebben fel fogja világosítani az én történetem. Mikor még csak először néztem ezekbe az élő csillagokba, akkor az jutott eszembe, hogy ezeket kár volna a Dunának odaengedni. — Mi indítja önt e szörnyű elhatározásra? — szóltam hozzá atyai keserűséggel. — Ilyen fiatal még! Talán boldogtalan szerelem? — Nekem nincs szeretőm. — Hát talán megsértette a gazdaasszonya? — Én nem vagyok szobalány. — Bocsánat! Tehát: zilált anyagi viszonyok? — Ne vallasson ön! Hanem eressze el a ruhámat; mert ha elszakítja, nincs több. — Mindenekelőtt jöjjön el innen a hídról. (Folytatjuk.) SZÓKIMONDÁS — Hová mégy? — Esküvőre. — Gratulálok. — Gratulálhatsz is, csak tanú vagyok, — mondja az agglegény.
