Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-03-20 / 6. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1959 március 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK AZ ÁROK Szombathelyen élt az örök jókedélyü Koós mérnök, kit hat megye ősmert hasonlitha­­tatlan jó tréfáiról, ő meg akit lehetett megtréfált a maga módja szerint. Egy este sokáig ültek az urak a “Zöldfánál”; Koós jóked­vében lévén, tréfát-tréfára hal­mozott. Volt a társaságban egy fia­tal férj, aki már sokat ivott s ki minduntalan haza készülő­dött. Este van — úgymond — majd nem lát hazamenni s porolni fog az asszony. — Sohse búsuljon uram­­öcsém, — mondja neki Koós, — majd haza kisérem én, ad­dig pedig a hold is feljön. Úgy lett; még jó sokáig el­mulattak, végre szétoszlott a társaság, kiki hazafelé tartott, Koós pedig a fiatal férjjel ment el. Amint a nagy templom felé mennének, észreveszi Koós, hogy a nagy templom tornyá­nak árnyéka az utcán keresz­tül egy fekete vonalat vágott, furfangos-eszével föltalálta ma­gát, s azt mondja a fiatal férj­nek: — Jaj, uramöcsém, most jut eszembe, hogy ma este én itt egy árkot huzattam, most ho­gyan megyünk keresztül? — Hogy a patvar üsse meg — jegyzé meg a fiatal férj, — széles az az árok? — Dehogy széles, uramöcsém én tüstént átugrom, amint hogy át is ugrotta a mérnök, biztatván a fiatal férjet, hogy könnyen átugorja. Neki búsulja magát s előbb körülnézvén, hogy nem látja-e meg valaki: egy, kettő, három, ő is túl volt az árkon. Másnap reggel a fiatal férj ismét azon útra talált kerülni, s nagy későn eszébe jut, hogy ott árok van, vissza akart for­dulni, hanem utóbb eszébe ju­tott, hogy tegnap is átugrotta, miért nem most? Azonban ke­resi az árkot, — sehol sem leli, de még nyomát sem. Nagy későn tudta meg, hogy Koós az árnyékot ugratta át vele.--------­GARASOS MÉRTÉK — Mit visz nénémasszony? — kiált egy vándor egy öreg asszony után, ki egy korsó pá­linkát vitt valahová eladóba. — Pálinkát viszek, édes öcsém uram. — Adjon egy garas árát! — Adnék édes vérem; de nin­csen garasos mértékem. — Sohase búsuljon azon né­némasszony, az én torkomba úgy sem fér több egy garas­árunál. — Igyék hát öcsémuram, — mondja jó szivvel az öreg, mi­re a vándor szájához kapván a korsót, talán fenékig issza, ha utóbb az öreg mérgesen le nem kapja ezen szóval: — Feneketlen a kend gara­sos mértéke.--------'-a3 -------­VÉDEKEZÉS Miska bérest sokan ismerték mindenfelé fukarságáról, — s különös szavajárásáról, mint­hogy azt szokta mondani: — Adjon Isten száz forintot, de egy garas se legyen hija, mert én el nem veszem. Egykor saját gazdája is, a korcsmában iddogálván, tisz­tán hallotta kedves szolgájá­nak szavajárását. — Megállj béres! — gondo­­lá magában, majd próbát te­szek én veled. Ezzel előbb haza kullogott s kilencvenkilenc forintot, csupa rézpénzben Miskának szürujjába dugott, maga pedig a padlásra feküdt föl, várta, mit fog csinálni Mis­ka a pénzzel? Miska nem sokára hazajött, — ruháját a kocsmában letép­ték róla a jóbarátok, azonban az mindegy! Miskának jó ked­ve volt, s akkor is mormogta saját kedvenc szójárását. Mécset gyújt, szűrét előkere­si, hogy éjjelre betakaródzék vele; azonban a pénznek súlya figyelmet gerjeszt, megnézi mi az? S ime pénz! Még pedig a megszámlálás után kilencven­kilenc forint, csak a századik hiányzik. — Na hagyján! — mondja Miska — hordja el a patvar azt az egy forintot, annélkül is jó lesz. Lejött ezen szói’a a gazda, s a pénzt visszakövetelte, de Mis­kától nem tudta visszabeszélni a pénzt, bármennyit okosko­dott. Másnap újra kezdte a lármát a gazda, de Miskán ma is csak annyit fogott, mint tegnap. — Gyere a főbíróhoz, mond­ja a gazda. — Mennék ám, — szólt Mis­ka, — ha le nem tépték volna rólam a kocsmában a ruhát. — Az még nem baj — mond­ja a gazda, — van nekem, húzd föl azt, s adott neki ruhát. Elmentek. A vád elhangzása után kérdi a biró Miskát, hogy igaz-e a vád? — Nem igaz az, tekintetes főbiró uram — felel Miska; — ; gazdám egy istentelen fukar, í kit már akkor is kilel a hideg, I hogyha másét látja; — folytat­­! ---------———— I LAPKÉPV1SELOKE1 az ország minden vidékéi felvesszünk, írjon a feltételeken ja odább — sőt, hogy jobban higyje a tekintetes ur, még az is kitelik belőle, hogy azt mondja, hogy a rajtamvaló is az övé. — Persze az enyém — kiálta kétségbeesetten a gazda. — Mondtam ugy-e? — szólt Miska, ki fösvény gazdáján ki­fogván, hazament.--------------------------­Boldog Húsvéti • • ünnepeket kíván HEVESI FERENC a Hevesi Cafe tulajdonosa * * * FELTÁMADT... Kősirja zordon rej tekéből Fölkelt dicsőn a Messiás, Koporsó hamvatag porából Élet fakadt, feltámadás. Poklok hatalmát eltiporta, A bűn királyát megtöré, Babért fonhatnak dicsőségtől Tündöklő homloka köré. Saját hatalma dobta porba A sírnak szikla ajtaját És lelke szállott diadallal Sir-éjen és halálon át. Feltámadott, de nem magának, Mindnyájunknak feltámadott, Dicsőbb, boldogabb jövőnkre Csodájával példát adott. Amit tanitott és amit tett A jászoltól keresztjéig, A szent bizonyság fénysugára Mindarra most már ráesik. Föltámadott és megdicsőült, De porba hulltak elleni, Világ végéig átragyognak Égből kiáradt elvei. Föltámadt Jézus, nagy királyom, Utamnak fényes csillaga, Ne engedd, hogy bűn-, halálban Szivem borítsa éjszaka. A szebb élet, a boldog élet Föl támadását add nekem, Tehozzád fűzzön minden érzés örökké mindkét életen. * Husvét öröm napján. — Szivemből kívánom, — Legyen nagyon boldog Minden jóbarátom Akár Detroitban, Akár vidéken van, Küldöm üdvözletem Neki e sorokban. Husvét ünnepnapját Töltse kellemesen, S az asztalán jó bor. Sonka, csirke legyen! Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jeflerson ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíves­kedjék továbbra is küldeni: — megindítani: I Nevem: ................................................................................. Utca, box: ................................................................................ Város: ........................................................................................ Állam: ....................................................................................... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. Detroit, Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents