Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1959-03-05 / 5. szám
1959 március 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL (Folytatás.) S mig ő ott nyögdicsélt, addig a javasasszony egy pár boszorkányfogáshoz készült: parazsat hozott be, melyre szentelt vizet s galagonytüskét hintett, s minthogy a leányt is, a legényt is útjában látván, oda fordult a két fiatal cselédhez, mondván: mit álltok itt? nem mondtam, hogy nem kell nekem senki szájtátónak. No az igaz, hogy a legényke nem is tett egyebet, hanem amint az a leány az apja fejénél busán álldogálna, úgy megnézte, úgy megnézte, mint a talált húszast. S mikor az a javasasszony hozzá szólna, még a szó is talán megtévedett, mert amint a bámulónak nyitva maradna a szája, ahelyett, hogy a szó a fülbe sétálna, a szájánál ment be, azért nem hallhatta, mert ha meghallotta volna, elmenne az útból. Most is ott áll mind a kettő; a leány talán édesapját könynyezgeti, hanem a legénynek az is nyeresége, hogy mig a nóVÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL tárius egyet-egyet jajdit, s Gyurka bácsi a leánnyal együtt vigasztalta szegényt, addig a legény ott szó nélkül állhatott, s nem ugyan szivtelenségből, de igy volt legjobban, hogy az öreg nyögéseit szinte leste-várta, hogy ne kelljen hamar “jó szakát” kívánni. De a titok nemcsak addig titok, mig ki nem beszélik, mert az az indulat, kivált a szerelem, mint a rózsabimbó, szinte kikönyököl a hüvelyből, ha a napnak egyik aranysugarával összetévedhet, — úgy a szerelem, az a szemérmes jószág — vaktában is ott feledi magát a fiatal arcon, s mikor feledtéből felveri a zörej, mintha talán egyik ere szakadna meg ijedtében, egy nagy piros foltot hagyogat az arcon. *'— Moiidtam, menjetek már — szólt a javasasszony, — s az elmerült legény, mintha a szúnyog csipkedte volna fel, előbb egy nagyot nézett még a lányon, s még nagyobbat a vén asszonyságon: s “jó éjszakát” kívánt. “Köszönöm az emberséget”, szólt utána nótárius uram, mire az egy “nincs mit”-tel válaszolt, s kimene az ajtón. rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb aján dék minden magyar részére. Utána ment a leány is, s amit édesapja ott benn nyögve köszöngetett, azt ő itt kinn a holdvilágnál nyájas arccal köszönte meg újra. — Nincs mit! — mondá me-AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $3.00 Kis Dongó, - 7907 W. Jefferson Ave. - Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — gint, amit tettem, szívesen cselekedtem azt! — azaz, hogy neki jól esett, ha már nótárius ur lábának ki kellett ficamodnia, legalább volt oka, miképen a lányáig juthasson, — mert hisz épen ez volt ám az, akiért úgy parölázott nótárius urammal, hogy ki ne maradjon a lakadalmából, se maga, sem a lány. Talán maradt is volna még, ha a házőrző eb nem ugat mellette, s minthogy vigyáznia kellett, inkább a leánynak is egy “jó ’szakát” kívánt. Kisérte a leány e szótalan legényt egész az utcaajtóig, ott aztán egy utolsót szemközt fordulónak, s a két cseléd úgy egymásra bámult, hogy valamit mégis kellene szólni! — Mit szóljon hát? Kapta magát a legény, azzal állott elő, hogy nótáriusné asszonynak még csak nem is köszönt, — azért újra visszafordult. Épen a konyhaajtóban álldogált az asszony, köténye sarkával szemét törülgetvén, — talán az öreget siratgatta, amint kihallott a jajgatása, bizonyosan ficamodott lábát most rángatták helyre. — Ne szomorkodjék — megtisztelem — szóla most a legény — majd csak meggyógyítja az ur Isten nótárius uramat! — Nem is azt siratom — feleié az asszony — akárnova legyen az a szár'az torka, hanem az az átkozott füst eszi a szememet! — Na úgy hát jószakát kívánok, mind közönségesen. Köszönté a legény s kimenőre fordult. — Kisérd ki lányom — szólt a lányához az asszony — meg ne harapja a kutya! — mire a lány előbb maga jószántából — most meg mondva kisérte ki. . Mig a kapufához értek, egy szót sem szóltak, mert a kutya szüntelen ugatott. —- Mit ugatsz? — kiált rá a legény. — Nem ismeri kendet, mondá rá a leány! — ritkán jár mifelénk! — Járok én eleget, de ha te meg nem látsz! — Nem látom ám azt, aki a kerítés mellett csak úgy futva megy el, hogy egy hangot sem ád. — No ezután mindig beköszöntök. — Én meg visszakivánom a kelmed jó ’karatját. — Jaj, ha te csak azt a jó napot kívánod vissza. — De hát mit kívánhatnék mást. — Mit-e . . . hát . . . magadat. — Hol vagy te leány? — kiált az anyjuk, mire a lány ijedten fordul vissza, s mintha a kertből jött volna ki, felkapta az öntözőt énekszóban mondva: Már minálunk úgy köszönnek: Adjon Isten engem kendnek. JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezfl 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 II. Még csak most kezdődik tehát az a javasasszony ki a nótárius ur lábát eddig bizonyosan helyre is rántotta csakhogy annak előbb megadta a módját. Egyébiránt az az egész dolog nem nagy história, alig egy perez alatt meg is volna talán, hanem falun vagyunk, hol előbb nagy feneket kerítenek, aztán fognak még csak voltaképen hozzá. Sovány falat jutna a javasasszonynak, ha az ilyen ficamodott lábat csak úgy egy pillantás alatt helyre ráncigálná; nem azt nézi ám ez a mi népünk, hogy minő ügyesen végződik a munka? — hanem mennél tovább tart a ráncigálás, ha mindjárt fél napig orditna is bele, — már ő azt úgy hiszi, — ha az árát megadja a fáradságnak, neki nem elég a mesteri ügyesség, látni is akar valamit, már ha fizetni kell. Bizonyságom lehet erre az a jámbor atyánkfia, akinek a fájós fogát egy forintért húzták ki Pesten, amire az csudálkozva mondá: hogy az egész munka csak addig volt, mig a fogóval megfogták, s még is egy forintot kérnek; pedig otthon a falu kovácsa egy egész délelőtt hurcolta meg a fogánál fogva környöskörül a kovácsműhelyben, még sem kért ám többet potom kétgarasnál. (Folytatjuk.)--------------------------A CONTO — Mondd csak öregem, hogy ihatsz te annyi sört? Úgy tudom, az orvos naponta csak egy pohár sört engedélyezett neked. — Igen; ez, amelyet most iszom, az 1962 február 8-iki. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 FALUSI TÖRTÉNET
